Az Oszét Legfelső Tanács (Sztír Nihász) Észak-Oszétia-Alánia
Köztársaság és a Dél-Oszétia Köztársaság kormányainak támogatásával
2013. május végén rendezte meg Észak-Oszétia fővárosában,
Vlagyikavkáziában “Az oszét nép etnikai kialakulása és etnikai
története” c. kongresszusát.
A kongresszuson 30 előadó (a legismertebb alanisták az Egyesült
Államokból, Spanyolországból, Franciaországból, Magyarországról,
Oroszországból) és 130 vendég vett részt. A kongresszusra hazánkból a
Jászok Egyesületének régi tagját, az oszét nart eposz magyar nyelvre
fordítóját, Kovács J. Bélát hívták meg, aki “A jászok etnikai
identitása és öntudata” címmel tartott orosz nyelvű előadást.
Előadása első részében arról beszélt, hogyan változott a jász
azonosságtudat a betelepedéstől a Jászkun Hármaskerület megszűnéséig.
Egyetlen, ami a történelem során változatlan maradt: a kiváltságokhoz
való ragaszkodás, azok megőrzése.
Előadásának második része az identitástudat reneszánszáról szólt.
Felvázolta, hogy a rendszerváltozás után hogyan tértek vissza a régi
jelképek (címerek, zászlók, pecsétek), hogyan szerveződtek közösségek
(civil szervezetek, így a Jászok Egyesülete), miként születtek
kiadványok (újra kiadott könyvek, monográfiák, helyi újságok,
folyóiratok), alapítványok (így pl. “A Jászságért” Alapítvány, Csányi
Alapítvány), s keletkeztek új ünnepi szokások (jász világtalálkozó).
Előadását így fejezte be: “Hiszek abban, hogy mi alánok: jászok és
oszétek végleg egymásra leltünk. Ez a tudat erősíti népi öntudatunkat,
segít népi identitásunk megőrzésében is. Magyarok vagyunk, de jászok
is egyben.”
A kongresszus két kirándulással zárult: a Kaukázus kurtatyinszki és
dargavszki völgyeibe, illetve az ottani köztársasági elnök meghívására
Dél-Oszétia fővárosába, Chinvalba.
