A házinyúl – 3. rész

Ebben a részben a nyulak betegségéről és azok megelőzéséről lesz szó.

Mikor takarítsunk?

A ketreceket használatba vétel előtt, vagy minden évben tavasszal a meleg beállta előtt és ősszel a nagy hide jötte előtt, kívül-belül karbolos enyves mésszel befestjük, de jobb, ha kisúroljuk forró, lúgos vízzel. Betelepítés előtt feltétlenül fertőtleníteni kell a ketrecet, erre alkalmas a karbol, lysoform, lizol, klórmész, karbolos mész.

Gondos tenyésztő kéthetenként egyszer nagytakarítást tart, ilyenkor alaposan kisúrolja lúgos, forró vízzel a ketrecet. Amíg a ketrecek teljesen meg nem száradtak, addig a nyulakat visszahelyezni nem szabad. Itató- és etetőedényeket minden nagytakarításkor fertőtleníteni kell.

Mit kell tennünk a nyúlbetegségek megelőzésére?

Az állatok beszerzésekor vigyázzunk arra, hogy fertőzésmentes helyről vásároljunk, így elejét vehetjük a betegség behurcolásának. Anyanyulainkat csak állami fedezőállomáson pároztassuk. Gondos nyúltenyésztő nem viszi zugbakhoz pároztatni az anyanyulát.

Tisztántartható, fertőtleníthető ketreceket, istállókat biztosítunk. Az állatok közelében semmiféle szennyező, rothatód, erjedő anyagot ne tűrjünk, gondosan takarítsuk el a trágyát, szemetet, írtsuk a legyet. Egér ne juthasson be a ketrecbe, mert terjeszti a fertőző betegségeket.

Kísérjük figyelemmel tenyészetünket, reggel vizsgáljuk meg minden egyes állat ürülékét és ennek megfelelően takarmányozzunk.

Etetéshez, itatáshoz jól tisztán tartható és fertőtleníthető edényeket használjunk. Ázott, befülledt, poros, penészes, dohos takarmányt sohase etessünk. Fokozatosan térjünk át a száraztakarmányról a zöldtakarmányra és fordítva.

Egy anya alatt csak annyi fiókát hagyjunk, amennyit könnyen fel tud nevelni, ez a létszám kéthasznú gazdasági nyulainknál legfeljebb 6 fióka.

A beteg vagy gyanús állatot azonnal különítsünk el. Kérjünk tanácsot tapasztalt tenyésztőktől, vagy hívjunk állatorvost.

Mikor kap a nyúl hasmenést, felfúvódást?

Ha rendszertelenül sok zöldtakarmányt etetünk, vagy a száraztakarmányozásról hírtelen térünk át zöldtakarmányozásra, esetleg fülledt, romlott takarmányt adunk, könnyen hasmenést kapnak nyulaink. Reggel, amikor az állat ürülékét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az nem bogyós, hanem lágy, pépes, akkor az állatot tegyük azonnal száraz, mérsékelten meleg helyre, a vizet és zöldtakarmányt azonnal vonjuk el tőle. Etessük könnyen emészthető, finomszálú szénával. Jó, ha megfőzünk egy-két burgonyát, megtörve lehűtjük, korpával meghintjük, hozzákeverünk tejben feloldott fél grammnyi tannint. Igen makacs hasmenéskor, ha az állat élénk, életerős, adjunk egy kávéskanál tejben 3-6 csepp ópiumtinktúrát, ha szükséges, néhány óra múlva megismételhetjük.

Hasmenést előidézhet megfázás is (beázott ól, nedves, köves istálló). Ekkor tenyérnyi széles haskötőt, benne meleg sóval, kötünk az állat hasára és természetesen száraztakarmányt adunk. A vizet elvonjuk.

A száraz takarmány kizárólagos etetésétől az állat könnyen kap székrekedést. Ilyenkor étvágytalan, gubbaszt, beleiben a bélsár kitapogatható, hasa püffedt a bennszorult gázoktól, szőre borzas. Legjobb, ha azonnal kifutóba helyezzük és óvatosan, nehogy bajt okozzunk, megzavarjuk. Vigyázva meg is masszírozhatjuk az állat hasát, mikor is a szelek eltávozásával megkönnyebbül és élénk lesz, majd megindul a székelése is.

Makacsabb székrekedés esetén adjunk 1-2g keserűsót egy evőkanál vízben feloldva. Segíthet a ricinus beadása vagy szappanos beöntés alkalmazása is. A beteg állatoknak nedvdús zöldtakarmányt, répát és bőséges ivóvizet adjunk.

Felfúvódás gondos tenyésztőnél ritkán fordul elő. Rendszerint virágzás előtt kaszált friss lóhere vagy lucerna, esetleg káposztalevél vagy romlott takarmány okozza. Ha a nyúl ilyenor bezabál, a hasa felpuffad, hordószerűen kidomborodik, megkeményedik, mászva megy, és fájdalmában felsír.

Ha időben észrevesszük, megmenthetjük az állatot. Kizárólag 0,1%-os káliumhypermanganát oldatot adunk inni. Ugyanakkor a hasfalra dörzsölést alkalmazunk, úgy, hogy az állatot hanyatt fektetjük és hasát körkörös mozgással simogatjuk, masszírozzuk. Lehet ricinust is beadni az állatnak. Ha nem vesszük észre időben a felfúvódást, kínzó görcsök közt elpusztul az állat.

Gyógyítható-e a nyúl náthája?

Kisebb hűlésből eredő, nem fertőző nátha esetleg és átmenetileg gyógyíthatónak látszik. A náthás nyúl prüszköl, mellyel kevés tiszta vagy legfeljebb fehér orrváladékot dob ki. Jól almozott, huzatmentes, száraz helyre kell elkülöníteni. Naponta háromszor szemcseppentővel az orrába cseppentünk 3-4 csepp kámfor-eukaliptusz-olaj keveréket. Az orr csepegtetéséhez a nyulat hanyatt fektetjük, majd azonnal az asztalra helyezzük, ahol jól kiprüszkölheti magából a váladékot. Mindkét orrlyukkal két-háromszor megismételjük ezt. Kezelés után tiszta olajos vattával kenjük be az orr körüli részt, nehogy a náthaváladék kimarja.

A fertőző nátha nem gyógyítható. Ilyenkor a nyúl orrfolyása mindig sűrűbb lesz, végül egész gennyessé válik, ettől az állat egész első része nedves. Rendesen 15-20 nap alatt elhullik az állat. A fertőző náthában megbetegedett állatot ki kell irtani, mert a betegség igen ragályos.

A náthában megbetegedett nyulat le kell vágni. Húsa elfogyasztható. Minthogy a nátha mindig alkatilag gyenge példányokat betegít meg, azokat a tenyésztésből selejtezni kell.

Mi a nyúlvérhas (Coccidiosis)?

A legveszedelmesebb nyúlbetegség, leginkább a nagyobb tömegben tartott 6-8 hetes állatok között pusztít. Ragályos betegség, a fertőzött takarmánnyal jut a szervezetbe, ahol megtámadja a beleket, melyek gyulladásosak és vöröses-nyálkás váladékúak lesznek. Görcsös hasmenéssel a legtöbb fertőzött állat elpusztul. A coccidiosis főleg ott lép fel, ahol nincs megfelelő tisztaság, sőrőn, levegőtlen helyen tartják az állatokat és gyengén takarmányozzák őket. Megelőzésére rácsos padozaton tartjuk a nyulakat, hogy ott a bélsár aláhullva ne fertőzze őket újra. Ha a takarmánykeverékhez 3-4 naponta 2 ezrelék ultraseptylt adunk, a betegség esetleg megszűnik. Csakis olyan almokból tartsunk meg tenyészállatot, amelyben coccidiosis elhullás nem volt az ivadékok 6 hónapos koráig. Az ilyen állatok ugyanis ellenállók a betegséggel szemben.

Hogyan vágjuk és nyúzzuk a nyulat?

Tartsuk a nyulat két hátsó lábánál fogva, lefelé csüngve és a kezünk élével üssünk erőteljesen a tarkójára. Az így elkábult állat nyakszirtjétn az ütőeret vágjuk el és csorgassuk ki a vérét. A hátára fektetett tetem hasát gyengén többször hátrafelé simítjuk, hogy a húgyhólyagból a vizelet eltávozzék. A lefektetett nyulat a nyakszirtre mért kalapácsütéssel is elkábíthatjuk.

A nyulat hátsó lábának inainál fogva akasztjuk fel. A lábfej fölött körbevágjuk a bőrt és innen a combéleken, mindkét oldalon a végbélnyílásig szintén bevágjuk. A lenyúzáshoz ne használjunk túl éles kést, és vigyázzunk arra, nehogy behasítsuk az irhát.

A lenyúzott nyulat azonnal ki kell belezni. A hasüreget felvágva, óvatosan kivesszük a zsigereket és a belső szerveket. A gégecsövet, nyelőcsövet és a két comb között a húgycsövet is vegyük ki.

Hogyan kezeljük a gereznát?

A házinyúl gereznája, különösen a téli, értékes, ezért gondosan kezeljük. Nyúzás után mindjárt húzzuk szárítófára, szőrös részével befelé. A szárítófa 70-80 cm hosszú, a fejrésznél 8-10 cm, alul pedig 16-18 cm széles. Deszkára is feszíthetjük, ekkor a hasoldal vonalán zsilettel (nem ollóval, mert a szőrt is elvágja) felvágjuk és alkalmas nagyságú deszkára vigyázva kifeszítjük. Úgy szögeljük, hogy a gerezna alul, a szőrös részen is kapjon levegőt. A szárítás kedvezőbbé tétele érdekében egy tompább késsel a zsír- és húsrészeket kaparjuk le, mert ezek könnyen rothadnak és tönkre tehetik a gereznát.

Az így kifeszített bőröket száraz, szellős helyre tesszük és nem sózzuk be. A megszáradt gereznákat elrakjuk és a molyosodás ellen globbal, naftalinnal vagy dohányporral, gesarollal védjük. A bőröket többször kell szellőztetni és megvizsgálni, hogy nem éri-e valami baj.

Következő részünkben a szarvasmarhával kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.