Lajosmizsén 2025. május 6-án a barátságtalan, szomorkás időjárás miatt szerény megemlékezést tartott a város.
Fekete Zsolt polgármester kiváló beszédet mondott, amit változtatások nélkül közlünk:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplő Közösség!
Ma egy különleges esemény évfordulójára emlékezünk – egy olyan történelmi mérföldkőre, amely túlmutat a múlt keretein, és a jelenre, sőt a jövőre is érvényes üzenetet hordoz. A Jászredemptióra, vagyis arra a rendkívüli pillanatra, amikor a jászok 1745. május 6-án, saját erejükből, közösségi összefogással visszavásárolták szabadságukat és kiváltságaikat a Habsburg Birodalomtól.
Ez a nap nem csupán a Jászság ünnepe. Ez a nap a szabadság, a közösségi akarat, az öntudat ünnepe. És ez a nap rólunk is szól, itt Lajosmizsén – rólunk, akik bár földrajzilag a Kiskunsághoz tartozunk, mégis emberi, kulturális és történelmi szálakon keresztül ezer szállal kapcsolódunk ehhez a példamutató múlthoz. A redemptio története mélyen emberi: tele van áldozatvállalással, bölcsességgel, kitartással. A jászok nem törődtek bele abba, hogy elveszítsék identitásukat. Nem fogadták el a kiszolgáltatottságot. Inkább összefogtak, pénzt gyűjtöttek, megszervezték magukat, és visszaszerezték mindazt, amit generációkon keresztül felépítettek. Ez a tett ma is lenyűgöző. A közösségi öntudatnak, a helyi erőnek és a tenni akarásnak olyan példája, amely ma is méltán lehet iránytű számunkra. Mert ha belegondolunk, ma is vannak redemptióink. Csak ezek már nem a jogi szabadságról szólnak, hanem a jövő formálásáról. Egy város jövőjéről. Arról, hogyan élünk együtt, hogyan dolgozunk a közösségért, hogyan óvjuk értékeinket, és hogyan teremthetünk lehetőséget a következő nemzedékek számára. Lajosmizse mindig is fontosnak tartotta hagyományainak őrzését.
Az itt élők büszkék a múltjukra, a gyökereikre – és ez a büszkeség nem a nosztalgia, hanem az identitás talaja. A redemptio ünnepe jó alkalom arra, hogy ne csak emlékezzünk, hanem el is gondolkodjunk: mit jelent számunkra ma a szabadság? Mit jelent a közösség? Mit jelent a felelősség – egymásért, a településért, a jövőért? A válaszok talán mindannyiunkban másként élnek, de abban biztos vagyok: közös céljaink vannak. Élhető, biztonságos, támogató közösségben akarunk élni. Azt szeretnénk, hogy Lajosmizse olyan hely legyen, ahol jó gyermeket nevelni, vállalkozni, tanulni, alkotni, megöregedni. Ez a mindennapok redemptiója – amikor a jövőt nem várjuk, hanem építjük. És ehhez nem kellenek nagy szavak. Elég az a sok-sok mindennapi tett, amelyet Önök közül oly sokan tesznek meg. Az a pedagógus, aki nap mint nap türelemmel tanít. Az az önkéntes, aki a szabadidejéből áldoz másokért. Az a közalkalmazott, aki csendben, de megbízhatóan végzi munkáját. Az a szülő, aki közösségi programokat szervez, vagy aki egyszerűen csak odafigyel a szomszédjára. Mindannyian részesei vagyunk egy modern redemptiónak – egy olyan útnak, amely összeköt bennünket, és jobbá teszi a közös életünket. A jászok 280 évvel ezelőtt egy világuralmi rendszer ellenében mertek lépni – de nem vakmerően, hanem okosan, szervezetten és hittel. Ma talán másfajta kihívásokkal nézünk szembe, de az alapértékek ugyanazok maradtak. Hiszünk abban, hogy együtt többre vagyunk képesek. Hiszünk abban, hogy a közösség ereje – ha jól működik – megtart és előre visz. És hiszünk abban is, hogy a jövő nem a véletlenek sora, hanem tudatos munka eredménye. Ezért fontos, hogy egy ilyen napon ne csak a múltra tekintsünk vissza, hanem a jelenbe és a jövőbe is. Fontos, hogy lássuk: amit elődeink elértek, az nekünk is lehetséges. Lajosmizse fejlődése, megújulása, közösségi programjai, beruházásai – mind azt mutatják, hogy közösen gondolkodva, közösen cselekedve mi is formálói vagyunk a saját történelmünknek.
Kedves Ünneplők!
A múlt példát ad. A jelen lehetőséget kínál. A jövő pedig a mi felelősségünk. Ezen a napon hajtsunk fejet elődeink előtt, merítsünk erőt példájukból – de ne csak emlékezzünk, hanem tegyünk is. Nap mint nap, kis lépésekben, a közösségért, a városért, egymásért. Legyünk büszkék gyökereinkre, és építsük együtt tovább Lajosmizse jövőjét – méltón ahhoz az örökséghez, amit a jászok redemptiója jelent számunkra!
Tartalmas ünneplést és jó egészséget kívánok mindannyiuknak!
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Fekete Zsolt
polgármester
A beszédet rövid történeti visszaemlékezés és a Mizsei Vadrózsák néptáncosainak fellépése követte, amit a helyi szervezetek és a Jászok Egyesülete elnökségi tagjának koszorúzása zárt.
