Temina Tuajeva több mint száz film rendezője és producere ― a kiemelkedő oszét író és dramaturg, David Tuajev lánya. Az életét az alán történelem kutatásának szentelte. Jelenleg a Nart-Art Stúdiót vezeti, Oroszorszéág érdemes művésze, Koszta Hetagurov díjas, Oroszország filmművész szövetségének a tagja. Temina tuajeva az IA «Resz» interjújában a látogatásáról beszél.
– Mi a dél-oszétiai látogatásának a célja?
– A következő film forgatása. Azon kívül, hogy most két filmet bocsátottunk ki a Kabard-Balkár Köztársaságban – «Felhőkbe borult front» és «Látkép Nalcsikkal», másik két filmen dolgozunk, amelyet ismét Alánia történetének szánunk ― ezek pedig «Az alán pravoszlavizmus» és «A szent alán származás». Tegnap érkeztünk, s azonnal elkezdtük a forgatást. Szombaton elutazunk. A következő utazásunk Patmosz szigetére fog történni.
– Meséljen nekünk arról a filmről, amelyet most forgatnak!
– Ez egy hosszabb és fontos film lesz, amelyet most az alán pravoszlávia jövő esztendei1100 éves évfordulójára szeretnénk elkészíteni. Most a templomok, székesegyházak és egyéb szent helyek felvételeivel foglalkozunk, amelyek a pravoszlavizmus történetével kapcsolatosak Dél-Oszétiában. A másik tervünk – Thor Heyerdahl könyvének az «Odin nyomában» filmvászonra vitele, amelyben a norvégok származását igyekszik megvilágítani. Heyerdahl egy elméletet alkotott, amely meglepte a tudósokat, hogy a norvégek kaukázusi (szarmata-alán) származásúak. A könyve egyik hősének prototípusát Jurij Gaglojtitól kölcsönözte. Én most azért jöttem, hogy Jurij Szergejevicscal interjút forgassak és adatokat gyűjtsek a filmhez.
1
Így egy nagy programunk alakult ki: Norvégiában, Svédországban és Németországban fogunk forgatni. Azután elmegyünk az alán szent helyekre, Patmosz szigetére (Görögország), ahol János apostol1 írta az «Apokalipszisét». Ugyanott van eltemetve az alán Szent Krisztodulosz2, akit Oszétnek is neveznek, XII. századi filozófus. És a birtokunkban levő anyagok szerint János apostol is ugyanabban a kolostorban található – történetileg kapcsolódnak egymáshoz.
– Milyen forgatások esedékesek ebben a témában?
– Az alán témában Arhizban és Észak-Oszétiában régi templomokat vettünk filmre. Tervezzük, hogy felkeressük a nuzdali kápolnát és az oroszországi alán szent helyeket. Jaroszláv, Murom és Vlagyimir – ezek Jász-Mária alán fejedelemasszony tartózkodási helyei. Ő volt Vszévolod Júrjevics Bolsóje Gnyezdó3 felesége, Bölcs Jaroszláv4 anyja, Alekszandr Nyevszkij5 nagyanyja és Dmitrij Donszkoj6 dédanyja. Ez az asszony lett Olga7 után az első orosz szent és 13 szentet adott a történelemnek. Azután Németországban azokat a helyeket fogjuk felvenni, ahol Szent Goár élt, például a Rajna menti Szankt Goar, ahol el van temetve. A felvételek Örményországban folytatódnak, ahol Szukiaszjan követőit tekintik szenteknek. Ezek 17 alán lovag voltak, akik elkísérték a királylányukat, Szateniket, amikor az örmény királyhoz feleségül ment. Ott 44 évet éltek, szerzetesekként aszkézisben, s vértanúhalált haltak – a sors iróniája, ugyancsak az alánoktól. Valószínű, Tamaráról is szólunk, akinek az anyja alán nő volt, s a férjéről David-Szoszlánról, aki szintén alán származású volt. Minden általunk készített film finanszírozását egyedül a «Goszkinónak» köszönhetjük.
– Hol jártak még forgatni?
– Forgattunk Magyarországon is, hiszen ott több min 240 ezer elmagyarosodott oszét él, de a többségük tud a származásáról. Az utóbbi ecpedíciónk anyaga már kész a vágásra – ez keleti téma. Az alánokról szól, akik az Altáj, Mongólia, Kazahsztán és Kína területén éltek. A Hétfolyóköz és a középső Tien-sanban korábban szintén léteztek alán fejedelemségek, amelyek tartós kapcsolatban álltak Kínával, s az alán fejedelmek gyakran kínai hercegnőket vettek feleségül. Ez volt a hatalmas szkíta-szarmata-alán világ, amely az Elő-Tibettől az Azovi tengerig tartott.
– Mi lesz a következő filmjük?
A következő filmet a mongol-aszutokról szeretnénk forgatni. Ezek az alánok aszutoknak nevezett utódai, akik a mongol nép részévé váltak. A 13. században az alánok egy része elment a hunokkal, azaz a polovecekkel Magyarországra, egy másik részük pedig Kubilajjal Mongóliába és Kínába távozott, ahol a Jüan dinasztia a katonai kérdéseket az alán gárdával oldotta meg. Magyarországon és Kínában is az alánok a kereszténységet vették fel, akikhez a
2
Vatikánból küldtek lelkipásztorokat. Kínából az aszutok Mongóliába mentek át, ahol a mai napig is élnek.
Sikerült rálelnem az aszutokra és a következő évben tervezem, hogy elutazom hozzájuk az új film felvételeit elkészíteni. Nagy újság volt a számukra, hogy tudomást szereztek az őseikről, a gyökereikről. Az alánok szokásaiból sokat megőriztek. A mai napig sem múlta felül a szkíta ékszerkészítők mesterségbeli tudását. Ennek bizonyságai a Pazirikben11 feltárt műkincsek. Ennek a hatalmas és gazdag művészeti anyagnak az örökösei csak mi lehetünk, mert mi éltünk a hegyek között, megőriztük a kultúránkat és a nyelvünket, a hagyományunkat és az államiságunkat, a szokásainkat, s megőriztünk egy másik kérdést, nit kezdjünk ezekkel. Szabad-e elfeledkeznünk arról, amit a legendás őseink hagytak ránk. Csodálatos humusz, az oszétek ilyen dicső gyökerekből hajtottak.
– Az alánok többi leszármazottaival is együttműködik?
Nem beszélhetünk szoros együttműködésről. Most készülünk egy megállapodást aláírni a magyarországi jászokkal egy alán-jász társaság megalakításáról. Remélem, hogy ez az egyezség termékeny lesz.
– Ön szerint mi a legfőbb a rendezői munkában?
A legfontosabb megtalálni a saját utadat, a témádat. Engem nagyon megragadott az alán téma, amely mindenki szívében megpendíti a húrokat, akinek az ereiben alán vér folyik.
– Mit kíván az olvasóinknak?
– Jót minden alán származéknak a világon. Van egy álmom – hogy Oszétia váljék ismét Alániává és szerezzék vissza a történelmi alán név becsületét. Hogy ismerjenek bennünket az egész világon, hiszen kis nép vagyunk, de nagy a történelmünk.
Elina Gabarajeva
LETÖLTÖM EGYBEN, .PDF DOKUMENTUMKÉNT
Kovács J. Béla fordítása
