A háztáji (haszon) állattartás – 15. rész

A baromfi – 4. rész

 

Mikor kezdődik a bújás, és mi a teendő?

Kotlóssal a keltetés akkor sikerül a legjobban, ha minél kevesebbet avatkozunk be a kelési folyamatba. Mégis a kotlóktól és a tojások minőségétől függően szükség lehet arra, hogy némi segítséget nyújtsunk.

Tudjuk, hogy a tyúktojások pattogzása a 20. napon megkezdődik. Sőt, egyes tojások már ki is kelhetnek. Ebben az időben tehát kísérjük figyelemmel a kotlóst. A kikelt  csibéket vegyük el alóla, mert a kotló, miközben a kelő tojásokat forgatja, a már kikelt naposcsibéket agyon is nyomhatja.

A gyorsabb kikelést elő tudjuk segíteni, ha a 19. és 20. napon a tojásokat langyos vízzel permetezzük. Nem ajánlatos azonban a kibújásnál segíteni, mert ezekből a csirkékből aligha lesznek életképes állatok.

Milyen a jó naposcsibe és hogyan szállítható?

A tenyésztő a naposcsibéket részben vagy egészben vásárlás útján szerzi be. Előnyös tehát, ha tisztában van azzal, hogy milyen az egészséges naposcsibe. Elsősorban a kikelt csibe 24 óránál idősebb ne legyen. Teljesen fel legyen száradva, nem lehet ragacsos, a pihék tojáshéjtól mentesek legyenek. A naposcsibe súlya 35-40 g legyen.

A naposcsibe a kikelés után 24-28 óráig etetés és itatás nélkül jól szállítható, 50 csibe befogadására alkalmas dobozok 1-1 rekeszében 25-25 csibe helyezhető el. A négyszögletes 50 x 30 cm-es csibeszállító ládákban szellőzőnyílások biztosítják az állatok levegőszükségletét. A csomagolásnál gondot kell fordítani arra is, hogy az egy-egy rekeszben elhelyezett naposcsibék össze ne nyomják egymást, ezért a dobozok sarkaiban legömbölyített sarokfákat szoktak alkalmazni. A másik mód, amikor a négyszögletes dobozba körkartont helyeznek. Ügyelni kell arra is, hogy a faládikát megfelelően almozzák. Erre a célra újságpapírt vagy finomszálú fagyapotot használnak.

Hogyan neveljük a csibét kotlóssal?

Egy jó kotlós sok munkától megkíméli a gazdát és valóban a csibenevelés legegyszerűbb módja az, ha a szükséges meleg mennyiségéről a kotlós gondoskodik.

A kotlóssal történő nevelést hátráltatja, hogy éppen a korai csibenevelés nem biztosítható, mivel a tyúkok kotlása csak későbbi időpontban szokott bekövetkezni. További hátrány, hogy egyszerre csak kevés naposcsibe nevelése lehetséges.

Nagyon elterjedt a vegyes nevelés, amely módszer abból áll, hogy a megültetett kotlóhoz, amikor kikelti a tojásokat, vásárolnak hozzá naposcsibét. Így több csibe nevelhető fel egyszerre, kihasználva mindazokat az előnyöket, amelyeket a kotlóssal való nevelés útján jelentkeznek. Ilyenkor kiszedjük a kotló alól a kikeléskor a naposcsibéket, és a vásárolt naposcsibéket a kotló által kikeltett csibékkel összekeverve helyezzük a kotló alá. Ilyen esetben a kotlós szívesen elfogadja a naposcsibéket, nem tud különbséget tenni a saját, és az idegenből hozott csibék között. Kívánatos, hogy a naposcsibék mind egyforma színűek legyenek, mert a más színű csibéket a kotlós üldözi, attól függetlenül, hogy éppen azok saját tojásaiból keltek ki.

A kotlóssal történő nevelésnek előnye főképpen abban mutatkozik, hogy vigyáz az állatokra és olyan legelőterületekhez viszi el, ahol jó minőségű, természetes takarmányokat szedhetnek fel. Egy kotlóval az időjárástól függően 36-40 naposcsibe nevelhető fel. Ennél többet tyúkkotló alá helyezni nemkívánatos, mivel nem tudja maga alá venni őket.

Kell-e csibenevelő helyiség?

Különösen a korai csibenevelésnél vetődik fel a kérdés, kell-e a csibék felneveléséhez külön helyiség. A kérdés elbírálásához elsősorban is azt kell tudnunk, hogy hány csibét kell felnevelni. Ha pl. 100 csibe felneveléséről van szó, február vagy március hónapban egész természetes, hogy a szabadban nem lehet őket tartani. A csibeneveléshez 18-20 fokos szobahőmérsékletű helyiség álljon rendelkezésre.

Lényegesen könnyebb a nevelés, ha erre a célra külön csibenevelő helyiségben az állatok részére megfelelő hely van.  A korai csibenevelésben legtöbb gondot és nehézséget a fűtés okozza. A csibenevelő helyiség világos, könnyen tisztán tartható, fertőtleníthető és szellőztethető legyen. Egy négyzetméteren az első két hétben 20-30 csirke helyezhető el.

A csibék a megérkezés után meleg helyiségbe kerüljenek, ahol azonnal megkezdhető az etetésük és itatásuk. A helyiséget, ahol a tenyésztő nagyobb számú csibét akar nevelni, a csibék érkezése előtt 24 órával fel kell fűteni. A nevelőhelyiséget száraz homokkal, szalmaszecskával kell bealmozni.

Hogyan nevelhető csibe ládában?

A naposcsibe egyszerűen és kis költséggel felnevelhető faládában. Ez a módszer csak kevesebb, 20-25 csibe felnevelésére alkalmas. A lényeg az, hogy jól zárható faládába, esetleg kosárba helyezzük el a naposcsibéket. A láda olyan nagy legyen, hogy abban a csibék kényelmesen elterülve elférjenek. Sok üres hely se legyen, mert akkor a csibék nem tudják egymást kellőképpen melegíteni. A ládába rakott csibéket szobahőmérsékleten tartjuk és éjjelre a ládát a kályha vagy a tűzhely közelébe helyezzük. Így a külső meleg levegő is segít fenntartani a láda meglevő hőmérsékletét. Etetésre a naposcsibéket kivesszük a ládából. 15-20 percig tartó etetés után pihenőre ismét a ládikába helyezzük az állatokat. A csibéket kb. 10 napos korig tarthatjuk ládában, utána már nagyobb mozgási lehetőséget kell részükre biztosítani. Ezért egy nagyobb ládába tesszük őket, ahol tetszés szerint tudnak szaladgálni, mozogni és csak ha fáznak, akkor vonulnak vissza  a  kisebb láda melegébe.

Mindenesetre a ládában történő nevelés igen sok munkát és fáradságot jelent, és sokszor az elvégzett munka nem áll arányban az eredménnyel.

Következő részünkben az almozással kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.

Kategória: Háztáji állattartás, kultúra, Tudástár | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?