Tamerlan Tajmurazovics Kambolov**:
Alán elemek a magyar és más nyelvekben
Az alánok számos néppel álltak kapcsolatban: a germánokkal (főképp a gótokkal és vandálokkal); a Duna melléki törzsekkel; a görögökkel és a rómaiakkal; a gallokkal Franciaországban és az ibérekkel Hispániában. Nem véletlen hogy Katalónia hispán provincia mint Gót Alánia értelmezhető, az Alain francia személynév ugyanaz mint az angol Alan, számos tudós(V. I. Abájev, Gerardo Gnoli és mások) az alán1 népnévvel kapcsolják össze). Ezeken kívül kapcsolatban voltak a szlávokkal, a magyarokkal, a kazárokkal, a finnekkel és különféle török törzsekkel a hunoktól a nogájokig és balkárokig, a mongolokkal és kínaiakkal, s talán koreaiakkal is, rajtuk keresztül meg a japánokkal.2
Ezek a kontaktusok mind az oszét, mind az érintett népek nyelvében is tükröződtek. Ilyen például az analóg jelentésű oszét kwyzy tug ‘kutyavér’ és a lengyel psia krew sajátos kifejezések (idiomatikák) egybevetése, amelyek V. I. Abájev szerint lehetséges, hogy régi etnokulturális kapcsolat örökségei. Lehet, hogy Lengyelországot nem ok nélkül nevezték «Szarmátiának»3. Alain Christol francia nyelvész a francia nyelvben az egyik legvalószínűbb alán hatásnak a le bât ‘málhanyereg, teher’ főnevet tartja, amely a véleménye szerint a franciák elődei kölcsönöztek a megfelelő málházási technológiával együtt, amely a nomád törzseknél jóval fejlettebb volt. Ennek a feltételezésnek az alapját nemcsak a szó szemantikája adja, hanem az alakja is. Arról van szó, hogy a történeti hosszúságot jelölő diakritikus jel ^ megléte az a betű fölött, a francia történeti hangtan megfelelő törvénye szerint az őt követő s kiesésére figyelmeztet. Ily módon ennek a szónak az eredeti alakja bast kellett legyen, amely megfelelt a hajdani oszét melléknévi igenévnek ‘összekötött, valamihez odakötött’, főnevesítve a mai nyelvben ‘köteget, csomót’ jelent, amely kétségtelenül korábban a ló málhanyergére erősített teher sajátos technológiáját is jelenthette. Ennek a hipotézisnek a megerősítésére még egy francia példát ajánlhatunk — a la baste szót— amely rokon jelentéssel bír: 1) ‘faládikó a leszüretelt szőlő szállítására’; 2) ‘málhakosár’. Kérdéses esetben még az oszét prototípus formális-hangtani megegyezése is megőrződött, amennyiben az első szó most is [ba] -ként hangzik, mint az általunk idézett [bast].
…
Kovács J. Béla fordítása
