Közös emlék műsor a Pedagógus Olvasókör
és az Őszikék Nyugdíjas Klub előadásában
2017. április 18.
ARANY JÁNOSRA EMLÉKEZTÜNK
Ezen a délutánon remek előadásban vehettünk részt.
A bevezetőben hallottuk Gali Teréz nagyszalontai zenetanár dalát, amelyet 2017. március 2-án Nagyszalontán adtak elő a nagy költőnk születésének 200. évfordulóján.
Az előadást levezette Konyor Józsefné Zsóka, aki alaposan felkészült Arany János életéből, költészetéből.
Zsóka néninek hívják kollégái, barátai Konyor Józsefnét, aki barátságos természetességgel elfogadta és elfogadja ma is ezt a közvetlen megszólítást.
A Műv. Ház dolgozói gitárral, citerával kísért énekekkel vezették be a műsort. Varga Marika mint mindig, erre az alkalomra is sok előkészítő feladatot végzett. Sinka Tibi a technikai feladatokat intézte. A gitárral Bujdosó Ádám kísérte az éneket, citerán pedig Kovács Gáspár játszott. Szíjjártó Viki szép, hangos énekkel járult hozzá a rövid zenei blokk hangulatához.
Tulajdonképpen a fontos eseményeket, amelyek Arany Jánossal kapcsolatosak, az előadásában Zsóka néni figyelemmel kísérte és a lehetőségekhez képest részletesen ismertetett.
Megismerhettük családi életének főbb eseményeit. Arany János már gyermekkorában kitűnt kivételes nyelvtehetségével, nagyon jó emlékező tehetségével.
Kitűnő írói, költői vénával rendelkezett. Munkabíró képessége szinte példátlan volt.
Amikor a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki, 1846-ban Arany János a pályázatot „Az elveszett alkotmány” című komikus eposzával nyerte meg.
1847-ben a „Toldi” című elbeszélő költeményével berobbant az irodalmi élet fősodratába. Vitathatatlan sikert aratott a Toldival. A Toldi Trilógia (is) évszázadokra beírta magát a legnagyobb irodalmi alkotások tárházába!
Zsóka néni jó érzékkel válogatta össze a felolvasandó verseket, amelyek alátámasztották Arany János életének legfontosabb eseményeit, amelyek mind a családjával kapcsolatosak, mind pedig irodalmi tevékenységének gyöngyszemeit tartalmazzák. Nyelvezete rendkívül színes, a hasonlatai, a leírásai agyunkban azonnal képpé formálódnak. Egy egyszerű pusztai legelőt olyan kedves lírai töltéssel láttatja az olvasóval, hogy feledhetetlenné varázsolja, pl.:
„Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel
Mélyen néz a kútba, s benne vizet kémel:
Óriás szúnyognak képzelné valaki,
Mely az öreg földnek vérit most szíja ki.”
Hát lehetne ezt szebben leírni, kifejezni?
Voltak olyan közismert versrészletek, amelyeket Zsóka néni javaslatára közösen együtt mondtunk, énekeltünk. Az előadás aktív részesei lettünk ezáltal!
A legfontosabb rajzokat, képeket vetítve is láthattuk!
A másfél órás előadás gyorsan eltelt, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a hallgatóság érdeklődése nem lankadt! Tehát az előadó az első perctől az utolsó percig kézben tartotta az irányítást, a mondandóját színesen, éredekfeszítően közölte a hallgatósággal. Együtt éltük át Zsóka nénivel Arany János immár 200 évvel ezelőtti születési eseményét, valamint életének fordulatos, tragikus, sikeres, sokszor küzdelmes időszakaszait.
Meggyőződésem, hogy ilyen előadás, mint ez is volt, nagy lépést jelentene az irodalom megszerettetése érdekében!
Köszönöm én is, hogy egyáltalán részt vehettem ezen az előadáson, ráadásul egy kedves Arany János verset én is mondhattam, amely Arany János Petőfi Sándorral való barátságáról szól.
Sólyom János
Lajosmizse, 2017. április 19.
Köszönet Rigó Pálnak a képekért és a videóért!
