KORSZERŰ HÁZTARTÁS – KELLEMES OTTHON
7. RÉSZ
Otthoni esték, családi vasárnapok
Az otthoni esték naponta megismétlődő, csaknem mindenütt megvalósítható programja a közös vacsora. Körül üli az asztalt a család apraja-nagyja és – akármilyen egyszerű is a vacsora – együtt eszik meg. Van valami meghitt, valami kedves abban, hogy a családtagok, akik napközben más és másfelé járnak, sietnek, kapkodnak, reggeltől késő délutánig, együtt ülhetnek az asztalnál, és most nyugodtan vacsoráznak közben beszélgetve a nap eseményeiről. A család közös vacsorája nemcsak jó hangulatot ad, hanem egészségügyi jelentősége is van. A nyugodtan elfogyasztott ételt a szervezet jobban megemészti, jobban hasznosítja. A megszokott, lehetőleg korai időpontban tálalt vacsora bizonyos napirendet ad, ami jó a felnőtteknek, és különösen jó a gyerekeknek.
Vannak hétköznapi esték, amikor mindenki végzi a maga munkáját, mindenki elmerül a maga foglalatosságában: ki főz, ki
takarít, ki olvas, ki tanul, de lehet otthon közös programot is csinálni: együtt hallgatni zenét, közösen olvasni verseket, s lehet ülni a rádió vagy a televízió mellett. Az ilyen családi esték valóságos kis ünnepek – hétköznapon. S milyen hosszú is az otthoni szórakozások sora! A kártya, a társasjáték egy asztal köré gyűjti a felnőtteket és a gyerekeket. Az ismeretterjesztő könyvek fölé hajolva, a növénygyűjtőt vizsgálva, közös képzelt kirándulásra indulhat a család erdők-mezők birodalmába, idegen városokba, országokba, múzeumok kincsei közé.
S ha az ilyen esti kirándulások csak képzeletbeliek, annál valóságosabb lehet a vasárnapi.
Hétköznap vannak korlátozó tényezők. Elsősorban a gyerekek napirendje, esti lefekvésük időpontja. Nemhiába búcsúzik a rádió „Jóéjszakát, gyerekek”-kel, nemhiába küldi aludni a kicsiket a TV bemondója. Nagyon kevés az olyan esemény, amely indokolttá tenné, hogy a gyerekek ne aludják ki magukat, ne pihenjenek eleget. Ha a fiatal szervezet egyszer-egyszer ki is heveri a fáradságot, megsínyli, ha ez rendszerré válik. Ami pedig a rédió és a televízió esti műsorait illeti, nyilván oka van, hogy azokat nem az ifjúsági műsorban közvetítik. A gyermekeknek nemcsak a teste sínyli meg a pihenés hiányát, hanem könnyen kaphat szellemi gyomorrontást is a számára még túl nehéz élményektől.
Nem könnyű dolog szülőnek lenni, és még nehezebb következetes szülőként a mindennapos zúgolódás és szemrehányás ellenére ágyba parancsolni a család még ifjú tagjait.
Folyt. köv.
– SKULTÉTI –
