Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára megrendezésében településünk is részt vett az I. Kun Világtalálkozó ünnepélyes megnyitóján Kiskunfélegyházán. Már 9 órakor megkezdődött a XI. Libafesztivállal az ünnepség sorozat. A Városháza melletti utcában a főzők szorgoskodtak, finom illatokkal odacsábítva a kíváncsiskodókat. Voltak akik gázzal, voltak akik fával főzték a libafőző versenyen a kínálásra ajánlott–főképp pörkölt–ételeiket.
A Városháza előtt zászlós kun vitézek felvonulásával szép történelmi keretet adva a nagyszabású ünnepség sorozatnak, megkezdődött az ünnepi beszédekkel a Kunok I. Világtalálkozója.
Íjászversenyt is rendeztek több helyszínen. Voltak egészen fiatal leányok és fiúk is közöttük. A ruházatuk, felszereléseik korhűen adta vissza a nézőknek az elmúlt, de nem elfeledett múlt élményét.
A Kossuth utca sátraiban főképpen kézművesek mutatták be az általuk készített termékeket, de éttermek és büfék is emelték a szolgáltatások színvonalát.
A lajosmizsei Búzavirág Együttes fellépésével kezdődött 13 órakor a települések művészeti csoportjainak a bemutatkozása. A mieink derekasan kitettek magukért. Nagyon szépen táncoltak. Nagy tapssal jutalmazták őket meg a nézők.
Az Őszirózsa Népdalkör a Kunok utcájában felállított pódiumon mutatta be műsorát a kíváncsiskodóknak.
Szép népdalokat énekeltek citeramuzsikával kísérve. Ők is nagy tapsot kaptak a közönségtől a kitűnően, nagy örömmel előadott műsorukra.
Amikor a Kunok utcájába valaki bement, két dolog tűnt fel neki: 1, Az utca közepén gyékényszőnyegeken ülő, különféle kézműves feladatokat (pl. nemezelés) végző fiatalok ülnek
2 , Az egyik sátoron egy feltűnően nagy helységnévtábla van felerősítve, amelyre LAJOSMIZSE neve van kiírva, a két végén Lajosmizse címerével díszítve. Megfigyeltem, hogy a sétáló érdeklődők felkapták fejüket a szerénynek éppen nem mondható méretű táblánkra. Mindenképpen felkeltette a kíváncsiságukat : Ugyan miért akarják olyan nagyon a lajosmizseiek, hogy őket meglátogassuk?
Túlzás nélkül elmondható, hogy az egyik legszebb (nekünk mindenképpen) kiállítás a miénk volt.
Gyönyörködhettek a látogatók Skultéti Árpád nagyon szép tűzzománcaiban, Kollár Andrásné foltvarró munkáiban, Vellai Jánosné ritka szép díszgyertyáiban, az égetett cukorból készített különlegesen szép, fantáziadús tortában, amely Rimóczi László kézügyességét hirdeti, megcsodálhatták Bojtos Béla kókuszdióból készített divatékszereit is. Akadtak olyan látogatók is, akik több ízben is visszajöttek, hogy a látvány élményét minél jobban kiélvezzék. Sokan kértek tájékoztatót a tortakészítőről, a gyertyaöntőről, a kókuszdió ékszerek készítőjéről, a foltvarró személyéről, de sokan érdeklődtek a méz felől is. A kíváncsiskodók egy része méhész volt, aki ismerte személyesen is Cserényi Pétert.
Engem ezen a napon leginkább a KI- ÜTŐK együttes lepett meg, akik fiatal fiúk voltak Kisújszállásról és olyan fergeteges műsort adtak tökéletes összhangban, hogy az már művészi kategóriába sorolható. Ez az együttes dobokon játszott. Szinte valószerűtlen gyorsasággal kezelték ütőiket. Ők a dobolás művészetével ismertették meg a hallgatóságot. 120 literes kukákon is doboltak, majd a műsoruk befejezéseképpen bedobták ütőiket a kukákba, amelyek a hangjukkal szerves részét jelentették a műsoruknak. Óriási tapssal jutalmazta meg a közönség a frenetikus produkciójukat.
A kedves látogatók–akik között jócskán akadtak ismerősök is–megköszönték a kiállítóknak a szép kis „tárlatot”, majd tőlünk egy szerény kis ajándékkal elégedetten távoztak,
Sólyom János
Lajosmizse, 2009. IX. 14.
