Ezen a napon–szeptember 15-én,-egy kifejezetten szép kirándulásra alkalmas időt fogtunk ki a Nyugdíjas Klubbal.
Az első látogatásra kiszemelt célpontunk az Oroszlányhoz közel fekvő Kamalduli Remeteség, amely Majkon található. Majkra az első szerzetesek 1735-ben érkeztek meg.
A 17 cellaház jó állapotban áll még ma is. A házak homlokzatán egy-egy címer árulkodik arról, hogy melyik nemzetség, főúr érdekeltsége ez a ház.
Sikerült bejutnunk is némelyik cellaházba. A házak négyzet alakúak. Süttői márványból készültek a házaknak párkányai, ablakkeretei, a küszöbök, a címerek.
Ezek lakói a legkülönfélébb gyógynövényeket, fűszereket termesztették és tárolták. Amint bementünk az egyik cellaházba, azonnal érezhető volt a gyógynövények illata. Na persze a domináns mennyiségű fűszernövény, gyógynövény illata adta meg a cella jellemző illatát.
Láthatók voltak a szerzetesek használati eszközeik, egy-egy asztal, egy támlás szék, egy hatalmas nagy rózsafüzér, egy falra függesztett feszület. A cellájukban volt egy viszonylag kényelmet biztosító ágy is. A hideg időkre egy fával fűthető öntöttvas kályha biztosította a kellemes meleget. A remeték a termesztett gyógynövényeket szárítással tartósították.
Ezek a szerzetesek némasági fogadalmat tettek. Meghatározott alkalmakkor volt csak engedélyezve a beszélgetés. A templomukból már csak a torony áll, valamint egy rövidke szelet a falmaradványból.
A szépen gondozott Majkról Fehérvárcsurgó volt úti célunk.
A buszsofőrünk beküzdötte magát a kastély közvetlen közelébe.
A Károlyi kastélyba igyekeztünk, ahol még idegenvezetéssel egybekötött épület ismertetést is kaptunk.
Egy kiállítást is megtekinthettünk. Itt még az országunkban fellelhető összes Károlyi-kastéllyal is megismerkedhettünk.
Igen értékes fotókiállítás emelte a kastély színvonalát. Látható volt itt többek között az a híres
Károlyi is, aki 1711- ben a Rákóczi-féle szabadságharcnak a békekötésével véget vetett.
Ez a kastély nemrégiben esett át egy teljes felújításon. Benne 20 szoba található, amelyek igényelhetők, bérelhetők. Nem pusztán a kastély hirdeti az ápoltságával a gondozók igényességét. A történelmünket vigyázó szorgalmas személyzet folyamatosan végzi munkáját. A kastélyt körülvevő hatalmas nagy park kellemes sétálási lehetőséget, nyugalmat biztosít a vendégeknek.
A Károlyi kastély után a Dinnyésen létrehozott Várparkot tekinthettük meg.
Ez a kis várpark minden egyes vára, eddig még példátlan módon olyan anyagból lett felépítve, amilyen az a valóságban volt. Láthattunk palánkvárat, téglából épített várat, terméskőből, stb. épített várat. A kis várak természetesen méretarányosan kicsinyítve mutatták be, hogy milyenek lehettek ezek a valóságban.
Akiket érdekelnek a középkori várak, azoknak különösen érdekes és értékes lehet ez a várpark, hiszen elsődlegesen olyan várak nagy makettjeit tanulmányozhatják, amelyek szinte ismeretlenek.
Megjegyzendőnek tartom, hogy ezt a kis parkot EGY személy álmodta meg, sőt valósította meg! Ez a személy egyébként építész, valamint elkötelezettje a középkori váraink megismertetésének. Nem mellesleg alapos történelmi, építészeti ismeretségnek a birtokában vágott bele ebbe a nemes feladatba. Vallja, hogy a sok vesződséggel, kutatással, fizikai munkával és anyagi áldozattal is járó önként vállalt feladat, munka, jó célt szolgál. Ajánlatos lenne sok iskolába járó tanulóknak is megtekinteni a „Várparkot”
Nehezen váltunk meg a „Várpark” -tól, hiszen szinte lenyűgözött a sok-sok, eddig számunkra még kérdésként sem felmerülő fontos feladat, olyan munka, amelyeket a várban élő katonáknak el kellett végezniük.
Sólyom János
Lajomizse, 2015. szeptember 17.
Rigó Pál fotói és videója:
