Ma a sajtó képviselői előtt ünnepélyesen aláírták a Támogatási Szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, és a Vállalkozói Szerződést a tervező Ring-Speciálterv konzorciummal.
Az eseményen beszédet mondott:
- Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója
- Kutnyánszky Zsolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára
- Dr. Szeberényi Gyula Tamás Kecskemét alpolgármestere
- Nyiszter Tamás a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese
Ezt követte az ünnepélyes aláírás:
A tervekről bővebben:
Indul a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal felújításánk a tervezése
Megkezdődhet a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal felújításának a tervezése a teljes szakaszon. A vonalon helyenként második vágány épül, emelkedik a sebesség, megújulnak az állomások, és végig kiépül a felsővezeték.
Gyorsabban, a jelenleginél sűrűbben közlekedhetnek a vonatok, és az állomások is korszerűbbek lesznek a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét közötti vasútvonalon. A beruházás előkészítése a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő közös feladata. A BFK idén március 12-én jelentette meg konzorciumi parterével a közbeszerzési kiírást a 86 kilométer hosszú vonal (Kőbánya-Kispest és Kecskemét) teljes körű felújításának és kapacitásbővítésének komplex tervezésére. A BFK a pályázaton győztes Ring-Speciálterv mérnöki konzorciumot bízza meg az építési engedélyt is tartalmazó tervek elkészítésével. A tervezőnek ütemezetten végig kell vinni a teljes tervezési folyamatot. Először döntés előkészítő tanulmányokat kell szakaszonként letennie az asztalra, azután el kell készíteni az engedélyezési, kiviteli terveket és a kapcsolódó dokumentációt. A kormány június 11-én megjelent határozatban döntött arról, hogy Budapest-Lajosmizse vasútvonal fejlesztését kiterjeszti a Lajosmizse-Kecskemét szakaszra is. Így a 142. számú vasútvonalat végig villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók, illetve mindenhol megújulhat a pálya. A megyeszékhely közvetlen környékén, közigazgatási területén – a Kecskeméti Közlekedési Központ kezdeményezésre – tavaly december óta már sűrűbben járnak a vonatok, ez a változás (a korszerűtlen járműpark, az utas vonzónak nem mondható megállók ellenére) sikeresnek bizonyult. Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként kezelni, ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz. A BFK részéről ezért a tervezési közbeszerzést úgy írtuk ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része volt a közbeszerzésnek. A kormány 740 millió forintot biztosított a 23 kilométeres szakasz fejlesztésének előkészítésére, tervezésére. Kecskeméten augusztus 11-én aláírjuk a Lajosmizse-Kecskemét közötti szakasz felújításának Támogatási szerződését az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, egyben a Vállalkozói szerződést a teljes szakaszra a tervezői konzorciummal.
Az idén februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – www.budapestvasut2040.hu – e vonalon, valamint a Budapest-Vácrátót-Vác közötti szakaszon azonosította a legnagyobb utasszámnövelési lehetőséget, utóbbi vonal szintén megújul. Mint azt Vitézy Dávid a BFK vezérigazgatója elmondta, a 142. számú vasútvonalon a jelenlegi háromszorosára növekedhet az utasszám a felújítást követően. A fővárosba vezető vasútvonalak közül csak a Budapest-Gyál-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét és a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalak maradtak végig egyvágányúak, egyéb műszaki és utaskényelmi paramétereik is rosszak, mind a két vonal messze potenciálja alatt teljesít. A lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízel meghajtásúak a személyvonatok a vonalon, ahol még nem volt általános felújítás. Ezért a pályán zömében negyven kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények, mindössze óránként lehet vonatokat közlekedtetni, és ezt jelenleg egyszerre csak az egyik irányba lehet fél órásra sűríteni. A lajosmizsei vonalon a mai alacsony szolgáltatási színvonal ellenére a szerelvények gyakran zsúfoltak, és a jelenlegi körülmények között is naponta mintegy ötezren utaznak. A felújítást követően a beépítettségtől függően 80-120 kilométeres lesz az engedélyezett sebesség, végig villamos meghajtású szerelvények, motorvonatok közlekedhetnek, a követési idő pedig bizonyos szakaszokon 15 perc lesz egy irányba. Ezért Kőbánya-Kispest és Gyál között megépül a második vágány, és innen Ócsáig is lesz olyan szakasz, ahol két vágányon lehet közlekedni. Így a tervek szerint Budapest és Gyál között negyed óránként indulhatnak vonatok, lesznek zónázó járatok is, amelyek sehol nem állnak meg, és csúcsidőben egészen Ócsáig negyedórás lesz a követési ütem. Az akadálymentesített megállókban pedig kulturált környezet, továbbá P+R gépkocsitárolók és B+R kerékpártárolók várják majd az utasokat. A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire ma sajnos nem vonattal), de Dabastól délre már Kecskemét vonzása is egyre jelentősebb. A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél.
A tervezőnek a szerződés szerint döntés előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie az első 120 napban. Ezt követően lehet menetrendi tervezetet készíteni. Külön kell vizsgálni a Lajosmizse és Kecskemét közötti szakaszt. Itt olyan pályát kell tervezni, ahol biztosítható a fél órás közlekedési ütem a teherforgalom fenntartása mellett, és a szerelvények legalább óránként hatvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Ehhez viszont a vasúti megállókban is – legalább is a többségükben – dupla vágány épülne. A pálya átépítéséhez ugyanakkor előzetesen talajmechanikai vizsgálatok szükségesek, ebből kiderül, hogy az alépítményt mennyire kell megerősíteni – ha kell egyáltalán ilyen sebességhez –, hogy az megfeleljen az elvárt menetrendi viszonyoknak. Lajosmizse és Kecskemét között a felépítmény meglehetősen erős, ugyanis a legutóbbi részleges felújításkor folyóméterenként 54 kilogrammos síneket fektettek le a kivitelezők. Kőbánya-Kispest és Lajosmizse között jelenleg 48 kilogrammos sínek találhatók, az átépítés után viszont itt is 54 kilogrammos új sínek lesznek, és egyaránt új lesz az al- és felépítmény.
A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét szakasz esetében 86 kilométer vonal villamosítására, 63 kilométer hosszú pálya teljes, és 23 kilométeres vonal (Lajosmizse-Kecskemét) egyszerűsített átépítésére kell a terveket elkészíteni. A vonalon tíz állomás és hét megállóhely épül át, összességében hetven csoportkitérővel, ebből 14 csoport kitérő Kőbánya-Kispesten található. Emellett két állomás és 9 megállóhely egyszerűsített átépítésére szükséges terveket készíteni. Ezen kívül a tervek szerint négy új vasúti megállóhely épül P+R parkolóval és csatlakozó úthálózattal.
A vonalon 18 kilométeren létesül második vágány, de a pontos vonalhossz a döntés előkészítő-tanulmány alapján lesz meghatározva. A tervezői megbízatás része hét új külön szintű közúti és kettő szintén külön szintű gyalogos-kerékpáros átjáró tervének az elkészítése, de erre szintén a döntéselőkészítő-tanulmányban készül javaslat. Budapest és Kecskemét között a 142. számú vonalon nyolcvan szintbeni útátjáró és 19 vasúti műtárgy (hidak) épül át.
