A. Szkripkin:
Az alánok megjelenésének idejéről Kelet-Európában
és a származásukról
Bevezetés
A szarmaták történetének és kultúrájának tanulmányozása különösen a Krisztus utáni első évszázadokban elválaszthatatlanul összefügg az alán problematikával. Az írott források szerint ítélve az alánok aktív politikai tényezőként vettek részt a különböző eseményekben a Kaukázustól Nyugat-Európáig, gyakran jelentős befolyással voltak azokra. Ezenkívül az alánok hatalmas területen széttelepülve egy sor mai nép formálódásában vettek részt, amely többnyire előre meghatározta a kutatásuk iránti érdeklődést. Az alánok története kutatásának az alapjait olyan tudósok rakták le még a XIX. században, mint K. V. Müllenhoff, V. de Saint-Martin, V. F. Miller, J. A. Kulakovszkij. Az utóbbi időben ez a téma a különböző tudományok: a történelem, a néprajz, a régészet és a nyelvészet kutatóinak egyre nagyobb érdeklődését váltotta ki, s ma már az alánok történeti és kulturális kérdéseiről gyakorlatilag szinte áttekinthetetlen mennyiségű irodalom áll rendelkezésünkre. Mindez egy új tudományág, az «alanistica» kialakulásához vezetett, amely az alánokról szóló ismeretek minden területét magában foglalja.
Történelmi tanulmányomban nem tűztem ki célul az igen jelentékeny mennyiségű belföldi és külföldi alán irodalom elemzését, amely immár százéves múltra tekint vissza, – ez erőmet meghaladó feladat lenne – ráadásul különböző időkben néhány szerző historiográfiai szempontból az alánok történetének egyes kérdéseit tekintve ezt a munkát már elvégezte. Én csupán olyan, az alánokkal kapcsolatos, történelmi és régészeti kérdések soránál szerettem volna elidőzni, amelyek a XX. század második felének a végén a hazai szerzők gondolkodásában leginkább dominálnak. Ezek elsősorban az alánok első megjelenésének az ideje a történelem színpadán, a származásuk és az egyes archeológiai emlékek velük kapcsolatos azonosításának a kérdései.
Kovács J. Béla fordítása
