A jászsági redemptusok névsora (1745)
A Jászság a 14. századtól az egységes megyerendszer kialakulásáig,
1876-ig közjogi és gazdasági különállással rendelkező szabadalmas
közigazgatási egység. A jász öntudat alapja a területi autonómia
megtartásáért vívott évszázados közdelem.
1702-ben I. Lipót császár a Jászkunságot – mint a török uralma alól
felszabadított, újszerzeményi területet – zálogba adta 500.000 rajnai
forintért a Német Lovagrendnek. 1731-től a területet a Pesti Invalidus
Ház birtokolta. Az ősi szabadság visszaszerzése érdekében folytatott
több évtizedes küzdelem sikere az eladatottság alóli felszabadítás, a
jászkun redemptio (ejtsd: redempció, a szabadalmas jogállás pénzbeli
megváltása). Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá az ún.
redemptionális diplomát, melyben megengedi a jászoknak és kunoknak az
önmegváltást. A megváltásból részt vállalókat és leszármazottaikat
nevezték redemptusoknak.
A redemptiót követően létrejövő új közigazgatási egység, a Jászkun
Hármaskerület (1745-1876) – mely a Jászságot, a Nagykunságot és a
Kiskunságot foglalta magába – székhelye Jászberény lett.
Az alábbi oldalon megtaláljuk
a jászsági redemptusok (földváltók)
névsorát:
http://csaladfa.palmai.eu/jaszsag/
Forrás: www.jaszokegyesulete.hu hírlevele
