HOGYAN TETTE, TESZI TÖNKRE A MAGYAR DILETTANTIZMUS, A NÉMET NAGYTŐKE ÉS A NEKI ASSZISZTÁLÓ NÉMET POLITIKA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGOT?
(Van úgy, hogy az ember pontosan tudja, hogy sem értelme, sem haszna, nem lesz annak, amit leír, mégis megteszi, mert hátha segít másoknak is átlátni a híreket, akiknek egyébként nincs rálátása a témára!)
Mivel 1977-ben diplomáztam és némi katonásdi után belekezdtem a szakmám gyakorlati végzésébe, azóta már bizony a 40. szezonomat fejeztem be idén nyáron.
Magam is ujjongtam, amikor az UNIO tagja lettünk, mert ez, az előzetes hírek szerint csupa jót hozhat majd a gazdák számára. Még jóval az UNIO-ba lépés előtt elkezdődött a privatizáció. Ekkor lépett színre először a magyar dilettantizmus, vagy lehet, hogy ez inkább egy igen profi ország kiárusítás volt. (Pl. a németek kézre került szinte a komplett élelmiszer feldolgozó ipar.) Ez akkor bizonyára, pont olyan jó ötletnek tűnt elsőre, mint a szakállas viccben az, amikor „a meztelen férfi a kaktuszok közé ugrik.” Mivel én elsősorban a meggyben voltam, vagyok érdekelt, erről a termékről tudom lemérni a mezőgazdaság rohamos ellehetetlenítését, újkori gyarmati szintre való süllyesztését. Azt tudni kell, hogy a meggy „Mercédesze” a Kárpát-medencében terem. Ez ugye már tudomány és egyben tény is. A beltartalmi értékek objektíven mérhetők, a morfológiai tulajdonságok szintén, az íz-zamat, sav, cukor arány meg önmagáért beszél. Bizonyára mi magyar kertészek csináljuk ezt a csodát. Sajnos nem. Mi csak kihasználjuk az említett földrajzi helyzetünk adta talaj és mikroklíma adottságait és ennek a segítségével vagyunk képesek a „meggy Mercédeszét”előállítani. Na és ezt nem csak mi tudjuk, hanem a németek is. Miért emlegetem mindig a németeket? Egyszerű. A ruszki embargó előtt arányait tekintve a meggy exportunk 80%-a ment a németekhez, kb. 20 % étkezési megy formájában az oroszokhoz. Ez egy nagyon lényeges szám. Ez a nyers 20% az oroszokhoz megakadályozta azt, hogy a németek állandóan a túltermelésünk blablájával verjék le a béka feneke alá a meggy árát. De a németeket megmentette Krím, na meg a német nagypolitika. Nyers zöldség-gyümölcs embargót vezettek be emiatt az UNIO-ban. Na, az is lényeges, hogy csak a lédig nyers gyümölcsre, a feldolgozottra már nem. Szerintetek mikor lesz a Krím újra ukrajnai terület? Mondjuk úgy sacc per kb. soha. Ettől egyébként a krími ukránok félnének a legjobban, mert azonnal esne pl. a nyugdíjasoknak az életszínvonala 50%-ot. Ügyes. Na, kiket érint ez az embargó legjobban? Persze, hogy a kelet európai országokat. Na és azon belül kiket legjobban? Hát persze, hogy a magyarokat. Pl. a híres szabolcsi almaültetvények egy az egyben orosz exportra lettek anno telepítve. Most meg röhögnek a szerbek, mert 1 euróért veszik tőlük az oroszok az almát. Akkor felmerül a kérdés és a megoldás is. Kb. 10 stadion árából építsük újjá a feldolgozó iparunkat és mi is szállíthatunk üveges meggyet és finom 100%-os almalevet az oroszoknak. Na, itt lép be a német nagypolitika. Mert valahogy a németeknek sokkal jobban tetszenek a mi új stadionjaink, mint egy esetleges élelmiszer feldolgozó ipar visszaállítása. Inkább elnéznek még néhány eu-s pénzből épült stadiont, mert az kevésbé befolyásolja a német sportsikereket, mint egy ismét magyar kézben lévő feldolgozóipar a gazdasági érdekeiket. Szóval itt a kör bezárult, marad a német hegemónia, erőfölénnyel való visszaélés és lehet siránkozni és a Jóistenhez panaszleveleket írni, vagy esetleg Putyinnal értekezni, hogy adja már vissza a Krímet az ukránoknak és had nyomorogjanak újra az ottani emberek, de nekünk meg ez nagyon jól jönne gazdaságilag. De azért ne csüggedjünk, mert azt hinnétek még ezek után, hogy a ruszkikkal is, hogy ki van tolva. Esznek ők magyar meggybefőttet, amennyit csak akarnak, és isznak, annyi szabolcsi almalevet amennyi beléjük fér még a vodka után. Német címke van rajta, Magyarországon készül, egyébként teljesen hivatalosan és jogszerűen. Végül is, ha jól meggondolom, minden a helyén van, talán csak a jövedelem elosztással van egy kis prücök. Akkor néhány példa. Úgy 15 – 20 évvel ezelőtt a meggy Németországba történő exportja 180 és 220 Ft/kg áron futott, magyarul ennyit kapott a termelő. Persze ettől azért akadt jobb év is, pl. amikor, 240 -280 Ft-ot is elért az export ár. Emlékszem egyszer 310 Ft-tal fejeztük be a szezont, de ezt már mi is egy kicsit sokalltuk. Aztán jött az UNIO és már nem kívülről, hanem belülről szagoltuk az UNIO-t. Egy darabig az történt, hogy mi szezon előtt kiajánlottuk az árat, a németek rágódtak rajta egy kicsit, aztán alku nélkül elfogadták, esetleg egy keveset alkudtak, aztán indult a szezon. Ma is pontosan ez a helyzet, a magyar exportcégek kiajánlják az árakat, mondjuk 190 Ft./ kg. Aztán várják a német választ. A németek ilyenkor négyen összeülnek, (a négy nagy német konzervgyár vezetői) + még 2 – 3 multi kereskedőlánc képviselője. Majd megvitatják a magyar ajánlatot. Azon vannak elképedve, hogy ezek a magyarok milyen pontosan eltalálták az ő elképzelésüket, csupán 1 a különbség. A 190 –ből levesszük az első 1-gyet és már meg is van az ár. Egészen pontosan az ultimátum. Ha tetszik, akkor tetszik, ha nem akkor majd vesznek a lengyelektől és a szerbektől. Igaz, hogy az csak nevében meggy, de zsarolási alapnak tökéletes. Persze ezt a szerbekkel és a lengyelekkel is eljátsszák, csak a magyar meggyre hivatkoznak. A meggy meg érik, 35 C van, hűtőben is maximum 5 napot bír ki. Na, buta paraszt akkor döntsél. Persze itt azért van egy kis magyar csavar is. A liberalizmus áldásaként mindenki lehet 2 hétre meggyexportőr. Az autószerelőtől a biztosítási brókerig. Szóval több száz 2 hetes vállalkozás igyekszik aláverni egymásnak, és néhány centtel olcsóbban kiajánlani a meggyet a konkurens 2 hetes vetélytársaknak. Aztán szezon végén négyszemközt a németek elmondják, hogy természetesen ők meg akartak bennünket szívatni, de azért ilyen csúnyán azért még ők sem, de mit tudjanak tenni, végül is a sok 2 hetes nepper verte le ilyen csúnyán az árat. (Magyar dilettantizmus.)
Na, akkor néhány példa. Úgy 15 -20 évvel ezelőtt 180 -220 Ft/kg. között, raktuk a kamionokat, ennyit kapott a termelő a meggyéért. Persze ez akkor volna szemléletes, ha ide írnám az akkori input anyagok árát is, gázolaj, műtrágya, növény védőszer munkabér stb. De ennyire már mazochista nem vagyok, keresgesse ezeket ki az, akinek kedve van hozzá. Persze úgy 5 évente egyszer van 15 -20 évvel ezelőtti ára a meggynek. Ilyenkor általában kontinens katasztrófa lép fel. Tavaly elfagyott teljes Lengyelország és teljes Ny-Európa. Nos, tavaly nem lehetett azt mondani, hogy majd veszünk a lengyelektől. Sőt ami még soha nem fordult elő a lengyelek vettek tőlünk.
Más, alma. Ez ugyan nem a szakterületem, de direkt információk által tudok róla írni tényszerűen. A német nagypolitika egy jelentős gazdasági döntése volt a ruszki embargó, ezt már említettem. Pl. a szabolcsi alma kifejezetten ezt a piacot célozta meg. De mi haszna ebből a német gazdaságnak, ha mehet az oroszokhoz, semmi. Az viszont már jobban hangzik, ha a német tulajdonú, Magyarországon működő feldolgozó megveszi, mondjuk ingyen, abból legyártja a finom 100%-os almalevet és az már értékesíthető bárhová. Szóval fényképeztem egy ilyen terméket itt Lajosmizsén, az egyik multimnál. 1L 529 Ft.-ba kerül, ebből az ÁFA 112,5 FT. Végül is azt el kell ismernem, hogy a Kincstár sem jár rosszul. A nettó ár tehát 416,50 Ft. A termelőtől, most helybe szállítva az alapanyagot 13 Ft./kg ért akarják megvenni odaszállítva. Nos, a 13 Ft.-os almának is rengeteg az adó tartalma, a gázolajtól a munkabérig és annak járulékáig. De ezt most nagyvonalúan felejtsük el, mert még majd részrehajlással vádoltok. Állítsuk szembe a 1,5 kg (ennyi alma kell 1 L 100%-os almalé előállításához) X 13 Ft.-ot = 19,5 Ft.-ot a 416,50 Ft.-ot. Csak a sivalkodóknak írom! Mivel tanultam, sőt kollokváltam is üzemgazdaságtanból, tudom, hogy a közvetlen gyártási költségek mellé még egyéb nem kevés költség rakódik. Csak hasra ütve, az alapanyag költséget ez még úgy max. 100 Ft.-tal meglöki. Akkor ugye már 120 Ft.-ba van egy liter almalé. Tegyünk rá 50%-os hasznot. Akkor ez 180 Ft. Mondja már meg valaki, hogy mi a csudától kerül ez nettó 416 Ft.-ba? Nem mondom meg találjátok ki, minden fontosabb adatot és eseményt leírtam.
Szintén alma.
Az infó első kézből való. Egy meg nem nevezett felvásárló cég Idared almát csomagolt ki, egy meg nem nevezett multi áruház láncnak. Odaszállítva, egységes egalizált papírrekeszekben. A multi feladata az volt, hogy az árut, kihelyezze a polcaira. Nos, akkor következzenek az ide vágó számok. Odaszállítva a felvásárló cég (nem a termelő) kapott 85 Ft.-ot/kg. A vásárló megvehette ezt a terméket a multinál 465 Ft.-os áron. Azt már meg sem mertem kérdezni, hogy a termelő mennyit kapott ezért az almáért?
Nos, ez az a csodálatos multinacionalizmus ami felzabál mindent és mindenkit. Szóval, ha egy mondat, vagy fogalom ezzel kezdődik, hogy „multi” én már ösztönösen óvatossá válok.
Zsigó Viktor
