Biogáz üzem a Mizsetápnál

 

A januári testületi ülésen pattant ki a dolog, a jegyzőkönyvből a vita egy részét meg is ismerhettük. A testületi ülés videójából viszont sokkalta árnyaltabb vita bontakozott ki!

Felkeltette az érdeklődésünket ez a projekt, hogy vajon miféle ördögtől való létesítmény lesz ez, hogy ekkora vihart kavart és ellenérzéseket ébreszt a szomszédságában. Megkerestük Kollár Csabát a Mizsetáp kft. tulajdonosát, volna-e kedves adni némi felvilágosítást, mert a testületi ülés jegyzőkönyvétől nem lettünk okosabbak, az se derült ki egyértelműen, egyáltalán hol is lenne ez. Szintén érdekelt minket, hogy miféle üzem is lesz ez, mert ugyan a biogáz üzem elvével tisztában vagyunk, de mint annyi mindenben, az ördög itt is a részletekben rejlik.

Kollár Csaba pedig készséggel állt rendelkezésünkre, és amint időnk engedte, sikerült egy bő órát egymásra szánni az időnkből (ami tekintve, hogy egyikünk se időmilliomos, csak a szerencsének köszönhetően volt ilyen hamar).

Nem tudom, hogy a képviselők mennyire jártak utána a dolognak, én úgy érzem, megnyugtató tájékoztatást kaptam, helyszíni szemlével bővítve.

Az üzem, amit megvalósítani terveztek, egy németországi üzemnek a mása (max. 10-20% teljesítmény eltéréssel, de ez az üzem méreteit érdemben nem befolyásolja. Ennek fotói alapján korrekt képet alkothat az olvasó a tervezett létesítményről.

Maga az üzem azon alapul, hogy mezőgazdaságban és/vagy az élelmiszeriparban (pld. konzervipar, növényolajipar) keletkező erre alkalmas szerves anyagokkal, mint pl. szerves trágyával, silózható növényekkel – kukorica, cirok, növényi hulladékokkal zárt rendszerben és vizes fázisban erjesztve biogázt (ennek a döntő tartalma bio-metán) nyernek, és ezt egy gázmotorban elégetik, majd a keletkező energiákat egyrészt dinamó meghajtásával áramtermelésre fordítják, valamint a belsőégésű motor hűtővizének a fölös hőjét pedig minél ügyesebbek annál nagyobb arányban szintúgy hasznosítják, pl. közintézmények, ipari üzemek, mezőgazdasági épületek és technológiák fűtése révén.

A mi esetünkben a Mizsetáp Kft. négy telephelyén keletkező trágya szolgáltatná a szükséges biomassza 65-70 %-át, a fennmaradó rész főként ciroksiló lenne, de hasznosítható akár a közterületeken lekaszált zöld hulladékot is. A szükséges vizet a baromfitelepek kútjai adják, a stabil vízbázishoz még idén tavasszal a Vikuv Zrt. szakemberei mind a négy telepre egy min. 150 m mély kutat fúrnak.

Jelentős momentum, hogy a biogáz üzem, az sokéves folytonos és non-stop működésű, tehát 365 napon át a nap 24 órájában igényli az erjeszteni való anyagokat, és adja a biogázt. Az élvonalbeli üzemek gázmotorjának az éves üzemóra teljesítménye 95-96 % közötti, de amikor a gázmotor nem megy (pl. karban tartják, javítják) akkor a keletkező biogázt zárt térben (fermentor kupola) vagy óriás „zsákban” pufferelik, s utána veszteség nélkül azt is elégetik a gázmotorban.

A melléktermékként keletkező fermentlevet a növénytermesztésben tápanyag-utánpótlásra hasznosítják, amelyben a fermentorba bevitt összes hasznos növényi tápanyag 100 %-ban hiánytalanul megtalálható, mert a biogáz ezen tápanyagokat nem érintve keletkezik a mikroorganizmusok révén.

A fermentlevet sok esetben szeparálják, és a szilárd fázist hagyományos (de ez már közel szagtalan, mivel a fermentáción átesve elmegy a szaga) szerves trágyaként hasznosítják, míg a híg fázist tápanyag dús öntözővízként hasznosítják a mezőgazdaságban.

Előfordul olyan megoldás is (ma még csak a fejlett Nyugat Európai és Távol Keleti országokban) amikor a szeparált szilárd fázisból, granulátumszerű (olyan mint a csirketáp) anyagot készítenek, melyet kiszerelve, vagy ömlesztve növénytermesztőknek, zöldség, gyümölcs és szőlő kertészeknek értékesítenek. Ma ezek a fermentált trágyák importból érkeznek hazánkba, jellemzően Hollandiából és Olaszországból. Kollár úr tájékoztatása szerint 30 km-es vonzáskörzetben legalább 8-10 kereskedésben kaphatóak ezek, akár 5 kg-os vödrös (lakossági), akár 6-700 kg-os ún. big-bag-es „nagyüzemi” kiszerelésben. Mutatott is belőle mintát a Kónya majorban. Szag tekintetében a nyers trágyához képest a szag kb. 2 %-a marad meg, kb. annyira, mint egy kereskedésben kapható szerves trágyával is dúsított virágföld szaga. Azt is készítenek belőle, többek közt. Keletkezik még egy híg, ún. fermentlé is, ami növényi tápanyagokban szintén gazdag, s ennek is csak addig van némi szaga, amíg a talajba be nem szívódik, azaz csak a kijuttatás közepette, kivéve ha a talajba injektálással adják ki, mert akkor még ez sincs.

A világ számos pontján ez bevett eljárás, mert nem csupán az energiaárak nőnek mindenfelé, de egyre nagyobb problémát okoz a trágya elhelyezése, hiszen az a nagyüzemi állattartás során folyamatosan és koncentráltan keletkezik, míg a növénytermesztők azt csak bizonyos időszakokban képesek felhasználni, így addig tárolni kell, az erre vonatkozó jogszabályok szerint akár 180 napon keresztül is. Egy biogáz üzem esetében főként növényi silót tárolnak nagyobb mennyiségben és szezonálisan, állati trágyát maximum néhány napnyi üzemeltetéshez szükségeset (ha csak egy biogáz üzem nélküli állattartó telepről van szó, ez a tárolás ennek több tízszerese, akár egy félévi termelődés is). Belátható, hogy így a biogáz üzem töredékére zsugorítja a vele szimbiózisban működtetett állattartó telep környezeti szagterhelését. Ami az erjedési folyamatot illeti, az egy teljesen hermetikusan zárt rendszerben történik, hiszen minden onnan kiengedett gázmolekula olyan, mintha a tulajdonos bankjegyekkel fűtene…

Az összehasonlítás alapját képező biogáz üzem egy németországi pulykatenyésztő telep része. Lássuk, mi fán terem.

Ez a pulykatenyésztő telep  és takarmánysilója… Ilyesmi van most is a tervezett mizsei helyszínen.

Ez meg a biogáz üzem. Én nem így képzeltem el, ez mindennek tűnik, csak annak nem.

A jobb szélső ablakos automata ajtón megy be a nyersanyag ami majd „gázosodik”. Ahol az emberek állnak az a faforgács szárító blokk, amit a keletkezett „hulladék hő”-vel szárítanak meg, majd használnak fel aljadzónak, illetve csomagolnak ki és adnak el jó pénzért.

És ilyen a szárított forgácskocka, ami akár napos baromfi alá is kerül. Ez itt a telepi pulykák alá várakozik.

Így tárolják a silózott növényi részeket, amiből majd biogáz lesz, szigorúan fedve, bármi, ami kiszökik gázként, vagy nem megfelelő időpontban erjed/rothad az érték! Hasonlatos silóhalmok vannak Lajosmizsén is pl. a szarvasmarha tartóknál. A gondos gazdáknál éppígy tömörítve, s levegőtől jól elzárva, letakarva, hogy minden tápanyag eredeti állapotában legyen állati táplálék.

Ez pedig a trágya depó. Nem, ez se a Balkánon készült, még mindig Németország a helyszín Münchentől 60 km-re Laimering faluban. A szomszédban úgy 200 m-re van egy téglagyár is, sok-sok dolgozóval…

Ebbe a nagy garatba öntik be a nyersanyagokat, ami egy hermetikusan zárt csarnok méretű medencébe továbbítja némi előkeverés után vízzel kiegészítve, s szivattyúval bepumpálva.

A gáz csöveken át távozik…

Ebbe a gázmotorba, vagy ha ezt javítják …

Ebbe a puffer-tárolóba. Ugye ez se fújja át a szél! Hja, még ha az ajtót is rácsukják…

A fermentált, nem bűzös szilárd fázis itt távozik a rendszerből, innen szállítják el. Fölül a kék gép egy FAN márkájú szeparátor.

És ezt csinálják belőle. Ez a hazai boltok polcán jelenleg import. Igen, még EZT is importáljuk jelenleg…

A leerjedt fermentlevet pedig ilyen gyűjtőmedencében tárolják és innen szállítják el.

Az üzem ennyire „lóg ki” a tájból…

OK-ok, ez mind szép, de hol is enne ez? Hát itt:

A piros kör jelöli a tervezett kb. helyét az üzemnek. A városunktól légvonalban kb. 5 km. Tőle két tanya is van kb. 5-600 méterre, a többi meg még távolabb.

Az egyik irányába a tanya és a tervezett biogáz üzem közt a Vágó Tanya néven ismert baromfitelep van, a biogáz üzemhez képesti sokszoros szagterhelésével, és a hatóságok által előírt mindössze 130 méteres levegővédelmi védőtávolságával. E telepre se volt még eddig panasza senkinek. A Vágó Tanya mellett közvetlenül az autópálya megy el, fölötte a 120 KV-os nagyfeszültségű távvezeték látszik, és egy egyébként szép tanyaépület, ami ugye a legközelebbi lakható objektum.

Kicsit távolabbról a majdani biogáz üzem helyszínéről így néz ki a táj, előtérben a baromfitenyészettel, ami kb. 40 éve működik.

Egyébként körbe semmi, csak földek, gyümölcsösök, meg a MOL Rt. távvezetékei (tudjátok: Barátság I., Barátság II. és társai) és további 20 KV-os távvezeték, ami a mizsei területet látja el.

Az egyik leendő szomszéd nagy környezetvédő lehet, ez a fóliabakhátas zöldségtermesztésből származó fóliahulladék, ott állhat egy ideje (ahogy nézem 2 éve)… Állítólag van neki több is a környéken. Ez így szerinte rendben van. Ugyan a helyszíni szemlét a beruházó nélkül tartó önkormányzati képviselők, bizottsági tagok az illegális szeméthalommal foglalkoztak-e … ha jól emlékezem nem volt róla interpelláció.

Az üzem ugyan csak kb. 10 alkalmazottnak adna közvetlenül munkát, de a szükséges nyersanyag megtermelése kb. 200-250 hektáron biztosítana jelentős bevételt évtizedekig a növénytermesztőknek, akiket a közvetlen lajosmizsei környékről célszerű választani a szállítási költségek csökkentése miatt.

A szállítandó anyagmennyiség pedig hasonló terhelést jelentene a környéki úthálózatnak, mint a Mizsetáp Kft. válság előtti forgalma jelentett a Kónya majorban, amely pedig messze elmarad a hajdani Kossuth Szövetkezet forgalmától. Pedig az se tette tönkre a szövetkezet által épített és karbantartott föld, majd aszfalt utakat… a ’70-es és ’80-as években.

Az üzem létrejötte pedig környezetkímélő sötétzöld megoldásokra ad lehetőséget a meglévő szerves trágya folyamatos felhasználása, a biomassza általi energianyerés, és a műtrágya kiváltására alkalmas melléktermékek révén. Mivel egy baromfitelep közvetlen szomszédságába települne, a környék büdösebb biztos nem lenne, sőt, csökkenne a szagterhelés, lévén a telep trágyája rövidebb ideig, kisebb mennyiségben halmozódna, mert folytonosan benyelné a fermentor. Nem kellene a baromfi telepnek a fél éves mennyiséget magába foglaló önálló trágyatárolóját megépítenie, s abban trágyát deponálnia. A biogáz üzemi beruházás profitja pedig némi adóforintot is jelentene a városnak, de már a kivitelezéskor is sok-sok szorgos kezet, kivitelező szakcéget kíván a tervezett fejlesztés. Nyilván a helyiek messze előnyben, ha más nem azért mert az ő kiszállási és elszállásolási költségük nulla. HA megvalósul…

A teljes projektet egy külsős cég tervezi, a projekt összköltsége ÁFA nélkül is meghaladja az 1 milliárd forintot, csak az engedélyek beszerzése 20-30 millió forintos tétel, erre költeni pedig csak akkor szabad, ha az önkormányzat a településrendezési tervben a fejlesztést lehetővé teszi. HA!

 

 

 

Kategória: Friss, helyi | A közvetlen link.

17 hozzászólás a(z) Biogáz üzem a Mizsetápnál bejegyzéshez

  1. Hasur József szerint:

    Lajosmizsén sok-sok Platánfa levél keletkezik ! Vajon bedarálva jó alapanyag lenne-e ?Nem a Városháza mögötti értékes területen piszkoskodna.

    • Szőrös Zoltán szerint:

      Szerintem felhasználható lenne az is akár, és akkor nem kellene komposztálni, csak nagyon-nagyon rövid ideig (míg egy-két rakomány össze nem gyűlik), és azt se feltétlen ott, hanem akár rögtön az erőmű környékén akár…

  2. sváb szerint:

    Azt olvastam, hogy nem szavazta meg a képviselő testület. Köszönjük a tájékoztatót. Majd az Olívia vagy/és a Kláber-telep területén megvalósítják….szerintem….

    • Szőrös Zoltán szerint:

      Üdv!

      A Petőfi Népe a testületi ülés jegyzőkönyve alapján hozott le valamit, név nélkül…
      Annyit pontosítanék: Lajosmizsén három ilyet terveznek, ebből az Mizsetápé az egyik, az Olivia és a kláberi két másik erőmű.

  3. sváb szerint:

    Tárgyi tévedés: szilárd útburkolattal váltották ki az autópálya fölötti műtárgyat, egy plusz felüljárót. Alku tárgya volt, kisebb költséget jelentett, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe kerültek ezek az utak. A Kossuth-nak és a külterületen élőknek, gazdálkodóknak ez nagyon előnyösnek bizonyult. Nem a szövetkezet építette ki a szilárd úthálózatot. Azt is be kell ismerni, hogy az akkori pótkocsi trágyaszállítás, állatszállítások (főképp “kis bika”) jóval kisebb terhelésű tehergépjárművek nem rongálták olyan mértékben az utakat, mint jelen időben. 3-400 mázsás kamionok járnak most is. Saját földjén a biogázüzem önfenntartásához, folyamatos működtetéséhez hozzávetőlegesen még 20.000 tonna cirokra lenne szükség, mindent figyelembe véve a beszállítások szerény számítás szerint napi 30 kamion x 365 nap. Ezt nevezik a közösség járulékos terhelésének. Nem tisztázott a helyi iparűzési adó mértéke az üzem beindítását követően – a papír sok mindent elbír – a város minden polgárát terheli az önkormányzati utak fokozott amortizálódása miatti javíttatás….szerintem…de ez csak néhány gondolat….utólag, hiszen hangsúlyozom, a képviselő-testület döntött.
    A lomb hasznosítása: a közmunkások teljesítőképességét, aktivitását, fegyelmezettségét, irányíthatóságát, az önkormányzat gépesítettségét, a nagy távolságot figyelembe véve nem célszerű a gondolat. Mindenki ódzkodik a műtrágya használatától, környezettudatos magatartásra neveljük a gyerekeket és a felnőtteket a komposztálásra való ösztönzéssel….lehet, hogy csak egy hirtelen jött divat? Hu, környezetbarát vagy? 🙂
    Biogázüzemek ilyen távolságról nem szolgáltatnak közintézményeknek…költséghatékonyság híján…
    Üdvözlettel: én. 🙂
    javítás

    • Szőrös Zoltán szerint:

      No, pár dolog nem tiszta azzal kapcsolatban, amit írsz…
      Mit nem szolgáltatnak a közintézményeknek? Hőt? Azt biztos nem, messze van.
      Komposztálás: a biogázüzemhez képest energiapazarlás, mivel a növényi részek szénhidrogén tartalma haszon nélkül bomlik el.
      Cirokmennyiség: azt gondolom, a kivitelező alaposan utánaszámolt, meglévő üzem mintája alapján, tehát közelítőleg jó lehet az eredmény. Az üzemhez menet mentünk el a próbaültetvény mellett, tehát a cirok kb. egy-két kilométer távolságból kerülne az üzembe. Gondolj bele, nem is nagyon éri meg a világvégéről idehozni, ilyen üzemanyagárak mellett…
      Régi pótkocsis trágyaszállítás: mert az olyan liliomillatú volt… 🙂
      Ha nekem céloztad a környezetbarátsági kérdésed (ehhez is kevés volt a szövegértésem), én annak vallom magam, de korántsem méregzöldnek!

  4. sváb szerint:

    Nem, nem Neked intéztem a célzást. A cikkben arra is van utalás, hogy közintêzmények fűtésére….ez itt nem jöhet szóba, ezt jeleztem. De teljesen mindegy, hiszen lekerül – mint téma – a testület asztaláról. Ez már történelem.

  5. Szőrös Zoltán szerint:

    Jaaaa, értem.

  6. Kollár Csaba szerint:

    Nem ez a fórum, ahol a precíz szakmázásnak a helye van, mégis a durva tévhiteket, tévedéseket korrigálni kell. Arra kérek minden téma iránt (valóban) érdeklődőt, hogy a bulvár és a pletyka, valamint a kihasználó rosszakarók (? jó szomszédok) helyett autentikus forrásból építkezzenek, különben maguk is gerjesztő részeseivé válnak az alap nélküli …..-nak.

    Tehát 2 db tény adat, amely durva ütközésben van Sváb által közöltekkel:

    1. Éves átlagban napi 30 kamion nyersanyag oda szállítás HELYETT: a tény az 2,19 tgk/nap. A városon hány ezer jármű is megy át naponta, a lajosmizsei ember tömeget érintve? Ugye a 2,19 az köszönő viszonyban sincs a fentebb írtakkal, vagy a pld. a Belusz képviselő Úr által a bizottsági és testületi ülésen képviseltekkel, ahol ő 100.000 tonna anyag szállítását viziónálta elrettentésként. A teljes oda-vissza-ki-be és át-szállítás sem teszi ki a képviselő Úr nyers számításának a felét (kivéve ha egy képviselői extra faktorral felszorozzuk, de azt meg a hídmérleg nem tudja megmérni), ami pedig egyébként se nagyobb anyagtömeg, mint amit a helyi szövetkezett a 80-as – 90-es években megmozgatott, akár még csak földutakon is.

    2. 20.000 tonna cukorcirok nyersanyag igény évente HELYETT: a tervek ennek a szűk negyedét tartalmazzák, azaz pontosan 4.800 tonnát.

    Tehát: csak hiteles forrásból Hölgyeim, és Uraim, ha maguk is hitelesek akarnak maradni, lenni, vagy pld. ha nem akarnak másokat félrevezetni, akárcsak tévedésből.
    Köszönöm!

  7. Turi Viktor szerint:

    Van az elkerülő mellet, a tűzihorganyzó mögött, az ipari övezet számára kijelölt helyen erre a célra megfelelő 1,5 ha területem. Közel is van, jól megközelíthető, nincsenek 300m-en belül lakóházak. Csak ki kell vonni a művelésből.

  8. Turi Viktor szerint:

    Tisztelt Túri Viktor! Az elérhetőségét továbbítottam, de nem véletlen kértem e-mailben… Innen töröltem. Megértését köszönöm! – Moderátor

  9. sváb szerint:

    A cikkben ciroksiló (silócirok?) szerepel, a terület nagysága: “200-250 hektáron biztosítana jelentős bevételt” írnak. Visszafogottan számolva a silócirok területi mennyisége 60-70 t/ha. 60t x 200 ha = 12.000 tonna; 60t x 250 ha= 15.000 tonna; 70t x 200ha = 14.000 tonna; 70t x 250 ha = 17.500 tonna. Ez csak egyszerű matematika, nem számháború.
    Cukorcirok potenciális zöldtermése egy hektárra vetítve eléri a 80-120 tonnát, de elérheti a 130 tonnát is. A fővetés termése ebben az esetben 460-520.000,- forint bevételt hozhat hektáronként (nem a termelő diktál ez ügyben!), ám egy hektár cukorcirok előállítási költsége 300-360.000,- Ft körüli…..volt eddig.
    A cirok szárazságtűrő, talajra nem igényes, a hideg kötött, az erősen szikes, és a futó homok kivételével.
    Tehát NEM számháborúzok, csak a cikkben megjelentekre hivatkozom.
    Üdvözlettel: én.

    • Szőrös Zoltán szerint:

      Ha szabad hozzáfűznöm: olyan nincs a cikkben, hogy mind a 200-250 hektáron ciroktermeltetés folyna…

      • sváb szerint:

        Valóban….de a cirokra volt “kihegyezve” a cikk…azt mondják, ez a területi adottságok okán gazdaságosabb a kukoricánál biogáz kinyeréséhez..nem gyakoroltam ezt a tevékenységet, tehát saját tapasztalat híján nem tudhatom….már nem is fogom.
        Na, ciao, a téma a továbbiakban részemről unalmas.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.