A pihenőnap jelentsen valóban pihenőt felnőttnek és gyereknek,
kikapcsolódást, a hétköznapoktól eltérő elfoglaltságot adjon a család valamennyi tagja számára. Hangsúlyozva a valamennyit, mert – sajnos – még elég sok helyen szokás a pihenőnapot, úgy megszervezni, hogy a családtagok pihenésének minden terhe a háziasszony vállára nehezedik. Ünnepi ebéd kell! Tiszta ruha kell! S legyen készen minden időre!
Milyen szépen és milyen kevés fáradsággal el lehetne érni azt, hogy a gondtalan pihenés az egyik oldalon, ne jelentsen gondot és fáradságot a másikon, hogy mindenki arányosan részt vegyen a közös munkában, amelyet el kell végezni, s így mindenkinek jusson arányosan a pihenésből is.
Pihenés minden olyan elfoglaltság, ami eltér a megszokottól, a hétköznapitól. Pihenés az orvosnak a zene, a zenetanárnőnek ha varrogat, a varrónőnek az olvasás, a szerkesztőnek a barkácsolás, a könyvelőnek a sakkozás. Az erdésznek, agronómusnak, mezőgazdasági munkát végző embernek nyilván a pihenés, ha ülhet vagy fekhet. Az ülő munkát végzőt viszont a mozgás, a séta, a kirándulás pihenteti. Kirándulóhelyek ezrei várják az országban a pihenni vágyókat. Érdekes, szórakoztató és tanulságos nagy városok műemlékeinek, múzeumainak végiglátogatása. Beilleszthető a közös családi programba egy-egy sportesemény megtekintése, ugyanúgy, mint színházi előadás, cirkusz, mozi látogatása.
Igen sok és sokféle szórakozási lehetőség várja a családokat, aki tehát unatkozva lézeng szabad idejében, pihenőnapján – magára vessen. És magára vessen az is, aki csak azért nem unatkozik, mert hétköznap este, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon ki sem látszik a házimunkából!
Folyt. köv.
– SKULTÉTI –