Mátraderecskei kirándulás

Kívánni sem lehetett volna kellemesebb időjárást az Őszikék Nyugdíjas Klub kirándulási napjára, mint amilyen erre a napra ( 2012. május 9.) mintegy ajándékképpen jutott nekünk.   Reggel még 10 C fokos levegő hűtötte tagjainkat, majd fokozatosan megmutatkozott a Nap ereje az autóbusz ablakain át is.

Klubvezetőnk –Prágai Angéla–a szükséges információk átadása után megállapította, hogy két személy nem jött el, majd ismertette a nap programját.

Megérkezésünk Mátraderecskére emlékezetes marad, mert még Derecske előtt autóbuszunk egy kis izgalmat vitt be az egyébként vidám és optimista társaságba.  Először rejtélyes rángatózásba kezdett, majd fokozatosan lassult, végül egyszerűen leállt.  Némi szünet után a többszöri indítózás eredményeképpen egy jelentős mennyiségű fekete füst kíséretében jelezte készenléti állapotát.  Azt nem mondhatnám, hogy hosszú idő elteltével ismétlődött meg újból ez a hasonló jelenség, de annyi bizonyos, hogy a felfelé vezető útszakaszokon gyengének bizonyult a motor ereje.  Szegény sofőrünk derekasan küzdött a felmerülő problémák elhárításán, de bizony csak igen rövid ideig sikerült lelket lehelnie a motorba.  Már-már úgy hittük, hogy ennek a napunknak a főszereplője az autóbusz lesz, de egy-egy megállás, majd újbóli élesztés után ismét nekilódult a kilóméterek fogyasztásába.  Tény, hogy sofőrünk amikor kényszerből megállt, szinte rutinfeladatként mahinált valamit a hátul lévő motornál, amely engedett az erőszaknak és fájdalmas hangok kiadásával és sűrű fekete gomolyfüst bűzös figyelmeztetésével visszaállt az úttestre és vitte tovább úti célja felé a megszeppent társaságot.

Dolgozó közmunkások: tehát nagyon-nagyon messze voltak, az üveghegyeken is túl talán. - a szerk.

Mindezek ellenére időben megérkeztünk az úti célunkhoz Mátraderecskére a MOFETTÁHOZ.

Ebben a kulturált, ízlésesen berendezett MOFETTA gázfürdőben az alulról felfelé áramló széndioxid gáz– elsődlegesen erős értágító– hatását használjuk fel.

Először a gyógygázfürdő intézményének igazgatója ismertette a fontos tudnivalókat és természetesen beszámolt az eredményeiről is.  Örömmel tájékoztatott bennünket, hogy a mofetta kezelés pl. alkalmas a verőér, a visszér, a nyirokér, a krónikus vénás elégtelenség, a trombózis utáni szindróma, a gyengén működő nyirokkeringés javítására.  Jelentős javulás tapasztalható a keringészavarral járó mozgásszervi betegségben szenvedőknél is.

Nem elhanyagolható tény még az is, hogy sokféle szolgáltatás is segíti a betegek gyógyulását.  Ilyenek pl.: a különféle masszázsok, a gyógytornák, a kombinált kád segítségével elvégezhető  víz alatti vízsugármasszázs, keringés stabilizálás, oxigén ellátás javítása és magas vérnyomás csökkentése.  Mindezeken kívül a fizikoterápia széles skálán mintegy kiegészítésképpen segíti a betegek mielőbbi gyógyulását.  A nagyobb igényűek a szauna lehetőségével is élhetnek.

A kellemes szénsavfürdőzés után megebédeltünk a szomszédban fekvő iskola és óvoda ebédlőjében.  Az ebéd ízletes és bőséges volt.

Ezután meglátogattuk a közelben lévő PALÓC  ÚT  EGYESÜLET  Múzeumát.

A kis múzeum igen ízlésesen, szépen van berendezve. Az udvara két részből áll.  A nagyobb udvarrészben padok és asztalok vannak elhelyezve a fáradt és érdeklődő látogatók számára, míg egy szinttel feljebb egy kisebb (kb.30–40 fő) részére egy kis teátrum található szabadtéri színdarab, vagy más rendezvény  részére.  Itt két hagyományos udvari WC-nek kinéző épület található, melynek ajtaja leginkább a régi, nem angol WC benyomását kelti.  Érdekes módon a mesterségesen régiesített illemhely belülről modern, tiszta és vízöblítéses.  Az viszont igaz, hogy a kézmosó, amely folyékony szappannal is, papírral is és természetesen kézmosó kagylóval is fel van szerelve, vízzel nem  használható, mert víz az nincs benne.  Érdekes volt a szövőszék beüzemelése, amelyet köszönhetünk a kiállítást bemutató múzeumi alkalmazottnak.  A palóc életforma, divatvilág legjellegzetesebb használati tárgyai megtalálhatók itt.

Hazafelé jövetben Tápiószelén egy finom fagylaltra megálltunk és itt is megbeszéltük a napi eseményeket, miközben aggódva figyeltük, hogy autóbuszunk vajon hazavisz-e bennünket?

Igen, hazajöttünk épségben, de ebben nem voltunk útközben biztosak.

 

Sólyom János

Képek: Rigó Pál

Kategória: Friss | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?