Nagy testű sötét falak
Rajtuk ezer és ezer picinyke ablak
Sorakozik mint egy sereg,
Hogy támadáskor elengedjék az őrületet.
Sokat bent függöny takar,
Bennünk lapul csendesen a szürke zavar.
Szétszórtan ülnek a falban
Ők benne vannak minden elárvult süket hangban.
Mellettünk a nyitottak
Melyeken már minden szemét pénzt kidobtak.
Bennük fény s gazdag rivallás
Amitől nem halljuk a bennük lévő kilátást.
Alattuk a szolidak
Kiket a rideg irigység szorítgat.
Álcázott mosolyodban ülnek
Míg egyszer majd a halál tornácára repülnek.
Tőlük távol a sötétség
A törvényen kívüli, véres ridegség.
A bűn és a fertő világa
Ahol nem ül a párkányon az élet virága.
Középen a nagy törvény
A képmutatóan uralkodó önkény.
Nagy szavak rejtett hazugság
Ahol a függöny mögött nincs már tiszta igazság.
Az ajtó odalent zárt.
Maga mögött tartva a csendben zajló mát.
Rajta öreg fehér tábla,
S fekete betűkkel kiírva: Őrültek háza!
