Június 7-én szombaton részt vettünk a Jász Világtalálkozón. Kis családomon kívül még egy autónyi lajosmizsei, négy fő vett részt rajta. A dolog rosszul indult a településünk számára. A polgármester pénteken mondta le, mert közbejött valami fontosabb. A lajosmizsei zászló helyett a nemzetszínűt sikerült elhoznia Sólyom Jánosnak a városházáról, így aztán azt se lobogtattuk. A felvonuláskor pedig hiába akartunk beállni büszkén a Lajosmizse tábla mögé… a központilag, minden évben a szervezők által biztosított, minden egyes jászok által lakott település nevével elkészített táblák közül a mienk elveszett. Így aztán végképp megalázva kullogtunk Ladánybene táblája mögött, mint hozzánk legközelebbi település, ezt tűnt a legjobb megoldásnak. Onnan úgyse jött senki. A sors fintora, hogy a programfüzetet nálunk nyomtatták.
Aztán ezt leszámítva csak csupa csodás dologról tudok beszámolni. Jó idő volt. Jó meleg, de nem vert ki minket az eső, mint a péntek esti koncertet. Lélekemelő ünnepi nagymisét celebrált az egri érsek, bár jászberényi cimborám szerint bízvást nem tudta, hogy a jászok a rövid misét és a hosszú kolbászt szeretik. Meglátásom szerint ez lehetett a rövid mise, és gondolhatjuk, milyen hosszú kolbászok tekeregnek Eger táján…
Az egri érsek
A települések felvonulásakor minden gondunk feledtette a különböző települések népviseletbe öltözött népdalköreinek egymással való spontán versengése, aminek köszönhetően hangos nótaszóval mentünk körbe az utcákon.
Majd a déli harangszó után Lehel kürtje zengett, s elkezdődött az új jászkapitány megválasztása. Az államfő, Áder János és több jeles személyiség beszéde után átadásra került a Jászságért díj, a maga 1.000.000 Ft-os díjazásával. A díjat átadta és a díjazottat hosszan méltatta dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke. A díjat kapta Sisa József jászberényi ötvös, iparművész, a jászberényi művésztelep megalapítója.
Ezek után kezdődött maga a kapitányválasztás. A leköszönő kapitány olyan lelkesítő beszédet mondott, hogy még a betegek és sánták is csatába vonultak volna első szavára! Remek érzés volt jászként hallgatni szavait! Majd jött az új kapitány, Bolla János, aki hajlott korából fakadó bölcsességével, hosszú, tevékeny életének tapasztalataira támaszkodva, nem szunnyadó energiával suhintott kardjával, ült lóra, s lovagolt körbe, miután elhalt a háromszoros ágyúszó és a lovasok üdvrivalgása, mely üdvözölte.
Az új jászkapitány, Bolla János
Ott is van Mizse Motel
Ezek után számos együttes lépett fel, s aki nem az előadásokat nézte, az a települések pavilonjait tekinthette meg, kis betekintést kapva egy-egy településről.
Az árusok sorra kínálták jász portékáikat, hímzéseket, miegymást, például ezt a meseszép jász mintás étkészletet, ami rendelésre kapható!
A jászberényi Korona üzletház (keresd a facebookon!) kínálja a legszélesebb választékot jász termékekből, ajándéktárgyakból!
Aki akart, lőhetett íjjal is.
Jászjákóhalmi íjászok
Jövőre Jászberény rendezi a 19. találkozót. Új ciklus kezdődik. Önkéntelenül megfogalmazódott bennem számos kérdés. Mi miért nem voltunk többen? Miért nem mentünk ki egy pavilonnal: ilyet, sőt különbet félkézzel is ki tudnánk pakolni. Miért nem jelentkezünk a rendezők sorába? A rendezvény nem volt sokkal nagyobb, mint egy fénykorában lévő Mizse napok. időben meg kevesebb, egy hosszú hétvége. Minden infrastruktúránk adott, sőt, még szerencsésebbek is vagyunk, mint Jászfelsőszentgyörgy. Egy dolog hibádzik legfőképp meglátásom szerint: az akarat. Jövőre viszont kiköszörülhetjük a csorbát, ami a büszkeségünkön esett: legyünk ott minél többen Jászberényben, és mutassuk meg az ottmaradt atyafiaknak, hogy nem nyelt el minket a mizsei homok!
