Általános tudnivalók – 4. rész
Hogyan fertőződnek az állatok?
A gyakorlati életben a fertőzőanyag forrása mindig valamely fertőzött állati test. A fertőzött állat ürülékével és különböző váladékaival üríti magából a ragályanyagot és fertőzi környezetét. Különösen veszedelmes, ha a fertőzött állat nem mutat betegségre utaló tüneteket, tehát az állat elkülönítésére és kezelésére nem is gondolva a fertőző anyag elterjedésének nem szabhatunk gátat. Ez fordul elő pl. akkor, ha a betegség az úgynevezett lappangási időszakban van, tehát a fertőzés időpontja és a betegség jelentkezése közötti időszakban.
A ragályanyag azonban nem minden estben fertőző, mert a külvilágra jutáskor egyes kórokozók aránylag hamar el is pusztulnak. Általában a napfény, a hő, a rothadás minden kórokozót gyengít, esetleg el is pusztít. A hideg általában inkább konzerválja a ragályanyagot, mintsem árt. Előfordulhat természetesen közvetlen fertőzés is, pl. amikor a fertőzött kan megfertőzi a kocát, vagy a fertőző betegségben szenvedő anya vérkeringés útján fertőzi a méhében levő magzatot.
A fertőző betegségek elleni küzdelemben elsősorban meg kell akadályozni a ragályanyag elterjedését. Épp ezért a beteg vagy betegségre gyanús állatot azonnal el kell különíteni a többiektől, és a beteg állathoz gyógykezelés céljából ajánlatos mielőbb állatorvost hívni. Az állattartónak érdeke, hogy a legpontosabban és lelkiismeretesen betartsa az állatorvos utasításait, hiszen annak elhanyagolásával a beteg állat könnyen el is hullhat.
Általános szabályként kell elfogadni, hogy a betegségre a legkisebb gyanú is van, semmiféle gyógykezeléssel nem próbálkozzunk, hanem azonnal hívjunk állatorvost, de addig is gondoskodjunk a fertőtlenítésről, a tisztaságról és a beteg állat elkülönítéséről.
Hogyan fertőtlenítsünk?
A beteg állat tartózkodási helyét tisztára kell seperni, különös gonddal a résekre, mélyedésekre, ahol a fertőző anyag felhalmozódhat. A tisztogatás során összegyűlt trágyát, szemetet, almot, takarmányhulladékot félreeső helyen különítsük el, illetve leghelyesebb azt elégetni. Ha az nem vihető keresztül, akkor legalább egy méter mélyre ássuk el, vagy kupacokba rakva, szalmával, földdel letakarva három hétig füllesszük.
Fertőtleníteni csupán a tisztogatás megkezdése után helyes. A fertőtlenítendő területet, az épület falait, ajtóit, frissen készített mésszel (1 rész mész és 10 rész víz) kell bemeszelni. Szigorú fertőtlenítés esetén 2%-os klórmésszel vagy 3%-os formaldehyd-oldattal kell fertőtleníteni.
Hogyan védekezzünk az istállóban a legyek ellen?
A legyektől nyugtalanított tehén kevesebb tejet ad, az állatok nem esznek rendesen, a növendékek étvágytalanok lesznek, fejlődésükben visszamaradnak. A legyek ellen is legjobb védekezés, ha az állatot, az istállót és az istálló környékét tisztán tartjuk. Ne tűrjünk trágyapocsolyát, szemétdombot az istálló mellett.
Jó szolgálatot tesznek a fecskék a légyirtásban is, ezért ne akadályozzuk, hogy az istállóban fészket rakjanak. Hogy az ürülékük ne hulljon le, szegezzünk a fészek alá deszkalapocskát. A fecskék közlekedése érdekében az istálló ablakát hagyjuk állandóan nyitva.
Mit kell tenni az állatok elhullásakor?
Az elhullott állatokat be kell jelenteni az önkormányzatnál, ahol utasítást adnak az állati hulla elszállítására vagy esetleges elásására. Amennyiben nem kerül a hulla átadásra, úgy az önkormányzat engedélyezheti az elásást. Úgy kell elásni az elhullott állatokat, hogy ahhoz más állatok ne férhessenek. Tehát nem elég csak elföldelni, hanem mély gödörbe kell temetni.
Nem kell engedélyt kérni a háromhetesnél fiatalabb borjak, szopós bárányok és malacok vagy a baromfifélék hullájának a megsemmisítéséhez.
Következő részekben a takarmányozással kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.
