Könyvismertető: Lajosmizse – Jászok a Kiskunság peremén

Plichta Ildikó, az általános iskolánk új igazgatónője az alábbi sorokkal ajánlja mindenkinek Dr. Kürti László: Lajosmizse – Jászok a Kiskunság peremén c. könyvét:

_mg_0045

Kodály Zoltán, amikor gyermekéveinek helyszínére, Galántára látogatott ezt mondta: “Beleavatkoztam a földrajztanításba – Galánta nevét megismertettem a világgal!”

Lajosmizsének is megvan a saját földrajza, nemzeti történelme. Fontos, hogy a szülőhelyük nevét megismertessük a tanítványokkal és a világgal.

A közösségekben a hagyományok átadása nemzedékről nemzedékre, nemek, korosztályok szerint mentek végbe. Egy település társadalmához, annak műveltségéhez mindenütt a családon keresztül vezetett az út. Ez a természetes hagyomány átadás, amelyben egységet alkotott a közösség tárgyi és szellemi kultúrája, ma már megszűnőben van. A közoktatás feladatává is vált a néphagyományok továbbadása, éltetése, hiszen az utóbbi évtizedekben veszélybe került nemcsak a magyar, hanem a világ kulturális öröksége is.

 

A pedagógusok különböző tantárgyak tanítása során becsempészték a tananyagba a népszokásokat, a falu-város történetét. Ünnepek köré szerveztek projektnapokat, külső előadókat hívtak meg, látogatták a helyi kiállításokat, múzeumot.

A NAT bevezetése óta lehetőség van tanítani is a helytörténetet, hon- és népismeretet. Az iskolánkban Berta István pedagógust bízták meg e nemes feladattal. Az interaktív táblák megjelenésével látványosabbá vált a honismeret tanítása, hiszen nemcsak rövid filmekkel, képekkel, hanem a diákok által készített bemutatókkal is színesedett a tantárgy.

A honismeret sokrétű. Számtalan tudományággal van kapcsolatban, így a történelemmel és a néprajzzal, a nyelvészettel, a népzenével, a földrajzzal, a műemlékvédelemmel, a szociográfiával is. Nem utolsósorban pedig a környezet- és természetvédelemmel. Ezáltal több főtantárgy alapozását végzi.

A hon- és népismeret oktatása egyfajta eszköz, hiszen általa a tanulók megismerik lakóhelyük, hazájuk jellegzetes néphagyományait. Az érdeklődés felkeltése, az ismeretek bővítése elősegíti a tanulók hagyományőrzését, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Közösségmegtartó és megőrző ereje van. A szülőföld, a lakóhely szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi és vallási emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a lakóhelyhez való kötődés erősödik bennük.

 

Ehhez kíván segítséget nyújtani Kürti László által írt, illetve kutató-és gyűjtőmunka adatainak felhasználásával szerkesztett Lajosmizse – jászok a Kiskunság peremén című olvasókönyve.

Többéves kutatómunka eredménye ez az olvasókönyv, amelyet iskolánkban a tanulók az ötödik osztálytól használhatnak. A benne levő ismeretek elmélyítésére szolgálnak a szemelvények, képek. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve elősegítheti tanítványaink önálló gondolkodását, beszédkészségük fejlesztését és az önképzés igényét. A motiváló ereje nyomán a tanulók gyűjtő- és kutatómunkákat, megfigyeléseket, feljegyzéseket készíthetnek.

Egyes fejezetek egészében beépíthetők a tananyagba. A kíváncsiság felkeltésére a könyvben bőven találunk adatokat. A szöveg és a képanyag egységes egészet alkot. Az ábrák, rajzok és képek funkcionális jelleggel bírnak, a szöveg lényegét kívánják kiemelni. A fontosabb fogalmak kiemelten találhatók. Így az anyag feldolgozása során a tanulók képesek lesznek a tudományos alapfogalmak rögzítésére.

A könyv tartalma lehetővé teszi, hogy ne maradjunk egy-egy tantárgy szűk keretei között. Tiszteletben tartva a pedagógus szabadságot, rajtunk múlik, hogy a honismeretet hogyan költöztetjük a tanórára, hogy a különböző forrásokból szerzett tudásanyagot hogyan integráljuk. Így válik egyéni, a helyi sajátosságokat tükröző nagyszerű segédeszközzé ez a könyv.

 

A tanulónak és tanítónak egyaránt szüksége van segítségre: egy átfogó, összegyűjtött anyagra, amely tartalmazza mindazt, amit szülővárosukról tudniuk kell. Hiszem, ha alaposan megismerik városuk környezetét, annak történelmi múltját és jelenét, szülőföldjükön otthon lesznek. Erős érzelmi szálakkal kötődnek nemcsak a természeti tájhoz, hanem a városukban élő és dolgozó embertársaikhoz is. Megbecsülik egymás munkáját, közös erővel védik szellemi és anyagi értékeiket.

Kötelességünk tehát, hogy tanulóink megismerjék a várost. Tudják, hogy Lajosmizse egy régi település. Ne felejtsék, hogy hősei vannak a városnak, példaképei: földművesek, papok, tanítók.

Lajosmizséről szóló helytörténeti, helyismereti könyvnek a célja városunk megismertetése mellett, a város megszerettetése az ifjúsággal. Szomorúan tapasztalják az itt tanító pedagógusok, hogy a gyerekek igen keveset tudnak Lajosmizse nevezetességeiről, történelméről.

 

Hogyan segíti az élményközpontú tanulást a könyv?

Az időrendet, a történelem menetét követi, így a helytörténet a köztörténettel párhuzamosan tanítható.

Kiegészítő szemelvények, színes képek gazdagítják. Az ifjabb korosztály az élményszerű történetek révén ismeri meg legjobban a történelmi tényeket. A könyv használhatóságát szolgálja, hogy a különböző fejezeteket más-más színű szélcsík jelzi. A kérdések a megértést segítik, vagy továbbgondolásra, utánajárásra ösztönöznek, vitát indukálnak. A szemelvények segítenek a kicsiben a nagyot megtalálni, az országos események, folyamatok helyi szintű lecsapódását megfigyelni.

A kutató által felhalmozott tudás csak holt kincs, ha nem sikerül beépíteni az oktatásba.

 

Évekkel ezelőtt nagy hagyománya volt a helytörténeti vetélkedőnek az iskolában. Az utóbbi néhány évben megszakadt ez a hagyomány. A 2016/2017-es tanév munkatervébe belekerült ennek a helytörténeti vetélkedőnek a visszaállítása, amit iskolánk humán munkaközössége vállalt föl. A vetélkedő szakirodalmául is ez a könyv szolgál, melyből 150 példány áll iskolánk tanulóinak rendelkezésére, melyet nagylelkű adományként kaptunk Kollár Csabától, amit ezúton is köszönünk.

Köszönet és elismerés illet mindenkit, akik a könyv elkészüléséhez hozzájárultak.

 

Kategória: Friss, helyi, jász, kultúra | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?