Háztáji (haszon) állattartás – 38. rész

A szarvasmarha – 9. rész

Hogyan készítsük elő legeltetésre a tehenünket?

A legeltetés előtt 4-5 héttel rendbe kell hozni a tehén körmeit. A meleg istállóból a legelőre kerülő állatot fokozatosan hozzá kell szoktatni a friss levegőhöz és a mozgáshoz. Enyhébb tavaszi éjszakákon nyissuk ki az istálló ajtaját is és ne csak az ablakokat. Nappal először csak néhány órát töltsön a tehén az udvaron, szérűskertben, azután mindig többet legyen kint. Ha van rá módunk, jártassuk is a tehenet minden nap 1-2 óra hosszat.

Ha a kihajtás előtti hetekben sok szalmát, kukoricaszárat, szénát etettünk és hirtelen, átmenet nélkül térünk át a legeltetésre, a zsenge fűvel nem lakik jól a tehén, az csak átszalad rajta. Nem érzi tele a bendőjét, mert hiányzik a töltőhatású szálastakarmány. A tehén ilyenkor rágja a jászol fáját vagy az almot eszi, gyakran kap erős hasmenést és csökken a tejhozama. Megelőzésül lassan térjünk át a zöldtakarmányozásra. A téli takarmányhoz fokozatosan keverjünk kaszált zöldet. A kihajtás első napjaiban reggel lakassuk jól szénával, szalmával, kukoricaszárral. Éjjelre is adjunk eléje szálasat. Így nem legeli túlságosan mohón a zsenge füvet.

Hígabb lesz-e a tej a legelőn?

A legelőre hajtás első heteiben akkor lesz kevesebb és hígabb a tej, ha kellő átmenet nélkül hajtottuk ki a tehenet. A zsírtartalom kezdeti csökkenését később ismét emelkedés követi, és ugyanígy lesz több a tej is, mihelyt a tehén szervezete hozzászokik a legeltetéshez. Ha kellő átmenet után kerül tehenünk a legelőre, nem lesz kevesebb és hígabb a tej.

Mi okozza a “legelőbetegséget” (“fűbetegséget”)?

Ha a tehén kellő átmenet, előkészítés nélkül kerül ki a meleg istállóból a hűvös, szeles, sokszor távoli legelőre, ahol esetleg eső is éri, a télen át megszokott széna, szalma helyett mindjárt a zsenge füvet eszi, akkor a hirtelen változások hatására könnyen megbetegszik. A betegség fellépéséhez az is hozzájárul, hogy a friss, zsenge fűben igen sok olyan anyag van, ami ugyan nem méreg, de hirtelen nagy mennyiségben kerülve a szervezetbe, megzavarja annak működését.

A legelőbetegség nálunk ritkán jelentkezik, akkor is főleg az éjszakára is kint tartott állatokon fordul elő a legeltetés első napjaiban. A megbetegedett tehén támolyog, súlyosabb esetben elesik, görcsösen rángatózik. A fekvő tehenet ne húzkodjuk, ne próbáljuk lábra állítani, hagyjuk fekve és hívjunk állatorvost.

Mennyi tejre elegendő a legelő füve?

A nem elvénült füvű, jó legelőn 40-50 kg füvet is lelegel a tehén, ami 15-18 liter tejre elegendő anélkül, hogy kiegészítésül kaszált zöldtakarmányt vagy abrakot kellene adni. Ilyen legelőt azonban keveset találunk. Ahol van, ott sem tart sokáig. Hogy a tehén mennyi füvet legel, azt nem tudjuk lemérni, ezért figyelnünk kell, hogy mennyire telik ki, jóllakott-e, mennyi tejet ad, nem soványodik-e?

Közepes legelőn, ha 20-30 kg őszi keveréket, zabos bükkönyt és 2-3 kg takarmányszalmát etetünk, abrak nélkül is fejhetünk 12-13 liter tejet.

Hogyan legeltethetjük a lucernást és a herést?

Legelő híján a tehenet a lucernásra, méginkább a lóherére ereszteni nem volna jó, mert csak a zsenge részeket legelné és hamarosan felfúvódna. Ha azonban 4-5 méteres láncon kikarózzuk a tehenet, a fásabb részeket is lerágja, és nem fúvódik fel. Amikor lelegelte azt a kört, odább kell ütni a karót. A lucernát, herét harmatosan, esőtől nedvesen pányvázva se legeltessük. A láncot forgógyűrűvel erősítsuk a karóhoz, hogy a tehén bele ne keveredjék.

Mit tegyünk a felfúvódott tehénnel?

Előfordul, hogy harmatos vagy esőáztatta lucernásra szabadul a tehén, vagy jóllakik zöld pillangóssal és utána azonnal iszik, esetleg eldugul a nyelőcsöve, a bendőben képződött gázok nem tudnak eltávozni. Az állat abbahagyja az evést, púposan áll, nehezen lélegzik, nyugtalanul tekinget, egyre nagyobb lesz a hasa. Ha megtapintjuk, feszes, rugalmas, olyan, mint a dob. Ilyenkor állítsuk a tehenet hátsó lábaival az árokba vagy elejével a trágyadombra, vagy a földre fektetett és egyik végén 30-40 cm-re megemelt ajtóra, hogy az eleje magasabbra kerüljön. Közben masszírozzuk erőteljesen a horpaszát, öntözzük le hideg vízzel. Szájába tegyünk keresztbe vastag kötelet, úgy mint a zablát, vagy egy fadarabot, aminek két végére kötelet kötünk és így kényszerítsük, hogy a száját nyitva tartsa. Ha kéznél van, öntsünk 4-5 deci olajat a szájába, óvatosan, hogy félre ne nyelje. Ha a bendőgázok nem távoznak el, dugjunk le a nyelőcsövén ere a célra készített bárzsing-szondát, ha az nincs, megfelelő hosszú gumicsövet. Ha ezek az eljárások nem segítenek, hívjunk állatorvost, mert a tehenet szurcsapolni kell.

Mikor milyen zöldtakarmányt etessünk?

A zöldetetést legtöbb helyen zöld rozzsal kezdik el, április második felében. Ez gyorsan vénül és így hamar sor kerül utána a rozsos bükkönyre, pannonbükkönyre, majd ezeket követi a rozsos vagy búzás, vagy árpás borsó és bükköny. Ezután etethető az első kaszálású lucerna, vöröshere, zabos bükköny, zabos borsó. Június első felében legtöbb helyen másodszor vágható a lucerna, etethető a korai csalamádé, utánuk 1-2 héttel a szudáni fű. Július-augusztusban a szudáni fű, vöröshere, csillagfürt, cukorcirok etethetők. Szeptemberben másodvetésű kukoricacsalamádéra, kölesre, pohánkára, a negyedik kaszálású lucernára számíthatunk. Október elejétől etethető a későn vetett csalamádé, a csibehúr, majd a fehérmustár, a leveles répafej, takarmánytök és legtovább a takarmánykáposzta. Jó beosztással és sokféle zöldtakarmány termesztésével a nyári időszak minden napjára biztosíthatjuk tehenünk számára a zöldtakarmányt.

Minden zöldtakarmány-féleséget a maga idejében, ne elvénülten etessünk, már csak azért is, mert az állat nem eszi szívesen. Rosszul számít, aki azért hagyja elvénülni a zöldtakarmányokat, hogy nagyobb tömeget kapjon. Igaz, hogy amíg vénül a takarmány, valamivel nő a mennyisége is, de ugyanakkor sokkal nagyobb mértékben csökken a táplálóanyag-tartalma és az emészthetősége.

A sok fehérjét és a kevés fehérjét tartalmazó zöldtakarmányokat keverve etessük. Így pl. 30 kg címerét kihányt csalamádé és 20 kg virágzó lucerna 12-14 liter tejre, 60 kg borsós csalamádé 12-13 liter tejre, 25 kg virágzó vöröshere és 25 kg csalamádi 10-11 liter tejre elég.

Ha nincs elgenedő csalamádé, silókukorica, adhatunk a zöldlucerna, here kiegészítésére más, kevés fehérjét tartalmazó takarmányokat is. Így 25-30 kg zöldlucerna, 4-5 kg takarmányszalma, 3,5-4 kg szárított répaszelet 14-15 liter tejre, 60 kg csalamádé (címerhányás előtt) és 1 kg extrahált napraforgópogácsa 11-12 liter tejre elegendő.

A zöldet fonnyasztva, frissen, szecskázva vagy szálasan etessük?

Minden zöldtakarmányt frissen etessünk, mert a fonnyasztás az ízletesség és a táplálóanyag-tartalom rovására megy. A zöldtakarmányokat lehetőleg naponta kell kaszálni és etetésig se halmozzuk kupacba, hanem árnyékos, hűvös helyen lécből vagy gallyakból készített 30-40 cm magasan fekvő rácson teregessük szét, hogy be ne melegedjék.

Szecskázni akkor kell, ha a zöldtakarmányozásra áttéréskor a fiatal, vízdús zöldet szalmaszecskával akarjuk összerázni, vagy puffasztó, vízdús takarmányhoz szalmaszecskát, pelyvát keverünk, vagy ha különböző zöldtakarmányokat keverten etetünk. Szecskázni szokták az elvénült zöldtakarmányokat is, hogy a tehén jobban megegye. Jobb azonban, ha egyáltalán nem kerül sor az elvénült takarmányok etetésére, mert azokban szeszkázással sem lesz több táplálóanyag. Ezektől eltekintve etessük szálasan a zöldtakarmányokat. Ha így a tehén sokat kiszórna, tegyünk a jászolra rövid létrát, aminek fokai között jól befér a tehén feje. Ha szecskázunk, azt csak közvetlenül etetés előtt tegyük, mert a szecskázott zöld még hamarabb bemelegeszik, mint a szálas.

Mit etessünk a nyár végén és ősszel, hogy ne csökkenjen a tej?

Nyár végén, ősz elején sok helyen előfordul, hogy a legelő már kisült és a zöldtakarmányok fogytán vannak. A gazda ilyenkor szénát és abrakot etet pótlásul, vagy ami még rosszabb, nem pótolja a hiányzó takarmáyokat, a tehén lesoványodik és egyre kevesebb tejet ad. A takarmánytök, takarmánydinnye, a tavasszal eltett őszi-keverék siló, a cukorcirok, szudáni fű átsegíthetnek ezen az időn. 35-40 kg takarmánytök magjával együtt 20 kg zöldlucernával és 50 dkg árpadarával 10-12 liter tejre elegendő. Sokan azt tartják, hogy a töktől hígabb lesz a tej, ez azonban nincs így, nyugodtan etethetjük.

Szívesen eszi a tehén az édes szudáni cirokfüvet. Korán vetve három kaszálást is adhat. Amíg a bugáját nem hányta ki 50 kg-ot is etethetünk naponta, ami 14-15 liter tejre elegendő abrak nélkül.

Ősszel a tehénnek igen jó takarmánya a leveles cukorrépafej. Akár 40-50 kg-ot is megeszik belőle. Sokan azonban csak keveset etetnek, mert hasmenést okoz. A hasmenést nem a leveles répafej okozza, hanem a rátapadó föld. Ha már kint a táblán igyekszünk megtisztítani a földtől, a rothadt és fagyos levelektől, ha erősen sáros, meg is mossuk, elmarad az erős hasmenés. Ha nem tudjuk eléggé megtisztítani a földtől, 20-25 kg-nál ne etessünk többet, és ehhez is adjunk 8-10 dkg porrátört faszenet. 30 kg leveles cukorrépafej 3-4 kg lucernaszénával, 6-8 kg kukoricaszárral 10-12 liter tejre elég.

Mit etessünk télen a tehenekkel?

A téli takarmányadagban sem a fejős, sem a szárazonálló tehén nem nélkülözheti a szálastakarmányokat, elsősorban a jó szénát. A rendelkezésre álló készlet szabja meg, hogy a szálastakarmányokból mennyi jut a napi adagra, de úgy gazdálkodjunk, hogy a téli időszak minden napjára jusson legalább 3-4 kg jó széna a tehénnek. Ha csak módunk van rá, 5-6 kg-os szénaadaggal számoljunk naponta. Ha több nem kerül, takarmányszalmával, kukoricaszárral, pelyvával pótoljuk, hogy a szálastakarmányok adagja naponta legalább 8-10 kg legyen.

A tehén téli alaptakarmányának fő részét a nedvdús takarmányok, a takarmányrépa, nedves és szárított cukorgyári répaszelet, a silótakarmányok adják. Répából legalább 15 kg jusson naponta. Ennyit akkor is adhatunk, ha bőven van szelet és silótakarmány. A répát is úgy osszuk be, hogy minden napra jusson. A burgonya inkább sertés takarmánya, de 10-15 kg-ot etethetünk a tehénnel is. A silókukorica szilázsból, vagy az idejében levágott és cukorgyári répaszelettel savanyított kukoricaszár silóból 25-30 kg-ot is adhatunk.

Az alaptakarmányt a szálas és a lédús takarmányokból úgy állítsuk össze, hogy az annyi táplálóanyagot tartalmazzon, amennyi 10-12 liter tej termelésére elegendő anélkül, hogy abrakkal kellene kiegészíteni. Így pl. 20-25 kg takarmányrépa, 8-10 takarmánykáposzta, 4 kg lucernaszéna, 3-4 kg rétiszéna, 2-3 kg pelyva, 2 kg takarmányszalma 9-10 liter tejre elegendő, 4-5 kg jó rétiszéna, 10-15 kg takarmányrépa, 15-20 kg kukoricaszilázs, 6-8 kg burgonya, 1-2 kg takarmányszalma 14-15 liter tejre biztosít táplálóanyagot abrak nélkül, 20 kg takarmányrépa, 10-12 kg kukoricaszár, 3 kg lucernaszéna, 2-3 kg rétiszéna, 1-2 kg pelyva elegendő 6-7 liter tej termelésére.

Napjában hányszor etessük és itassuk a tehenet?

Ha háromszor fejünk, feltétlenül háromszor etessünk. Ha sok szálastakarmányt etetünk és a tehén nem nagy tejelő, elég kétszer etetni. Háromszori etetéskor a szálasok nagyobb részét este adjuk. Az abrak nagyobb része délre jusson. A szénából reggel etessünk többet és estére hagyjuk inkább a szalma és a kukoricaszár zömét, mivel reggelig több idő jut ezek elfogyasztására és megemésztésére. Az etetést páccal kezdjük, de azt sem egyszerre, hanem 2-3 vetésben adjuk az állat elé. A harmadik vetésre szórhatjuk az abrakot, amit így a tehén nem fog túl mohón falni. Az abrak után adjuk a szénát, esetleg majd szükség szerint szalmát vagy kukoricaszárat.

Télen annyiszor itassunk, ahányszor etetünk. Ha a pácban sok a répa, répaszelet, itassunk az etetés után. Ha sok szálastakarmányt eszik a tehén, itassuk meg evés közben is. Az erősen megszomjazott állatot kínáljuk meg etetés előtt is vízzel, ha szárazabb páccal kezdjük az etetést. Általában legjobb, ha a pác és az abrak elfogyasztása után adott kisebb adag széna után, délben az etetés teljes befejezése után itatunk.

Következő részünkben a fejéssel kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.

Kategória: Háztáji állattartás, kultúra, Tudástár | A közvetlen link.