Háztáji (haszon)állattartás – 26. rész

A juhok tartása és takarmányozása

Mai részünkben a juhok tartásával, nevelésével fogunk foglalkozni, valamint egy kis betekintést kapunk a juhok gyapjújának kezeléséről.

Melyek a legfontosabb juhfajtáink?

A fésűsmerinó hazánkban legjobban elterjedt, igen ellenálló, igénytelen, hármas hasznosítású juhunk. Az anyák élősúlya 35-50 kg, a kosok ennél néhány kg-mal nehezebbek. Átlagos nyírósúly 4-6 kg, a gyapjú jó minőségű, fürthosszúsága 6-8 cm. A tejtermelése is megfelelő, mivel leválasztás uán 4-5 hónappal, még közepes legelőn is, mintegy 2 dl tejet ad. Húsa izletes, nem nagyon faggyús, így a nagyobb testű, gyorsabban fejlődő juhokból néhol a magyar húsmerinó tipús kialakítására is gondolni lehet.

A cigája igényteleneb és edzettebb a merinónál. Több tejet ad, gyapja viszont rosszabb minőségű, ez azonban a háziipari felhasználhatósága miatt igen kedvelt. Tenyésztése évtizedek óta hanyatlik.

A racka sajátos magyar fajta. Hihetetlen igénytelen és edzett, gyapja durva és évente alig 2 kg. Legnagyobb értéke a bunda, melyből subát készítenek.

Hogyan takarmányozzuk az anyákat és a kosokat?

Tavasztól késő őszig a juhokat a legelőnek kell eltartania. Ez egyben a legtermészetszerűbb táplálkozásuk.

A legeltetést rendszerint a harmat felszáradása után azonnal kell kezdeni, hogy a nappali meleg előtt a juhok már jóllakjanak. A delelés árnyas helyen történjen, és ha lehet, alkonyati időben ismét legeltessünk. A távoli legelőre való járkálást mellőzzük. Ha juhaink nem járnak ki a nyájjal vagy a disznókondával, a kertek aljára, a gyümölcsösökbe eresszük. Itt a juhok semmi kárt nem tesznek, sőt, hasznosítják az árnyékos helyek kaszára nem növő füvét is.

Télen szénát, nedvdús takarmányokat, pelyvát, szalmaféléket, s ha szükséges, abrakot adjunk. A juh minden szénafélét kedvel. Anyánként naponta 1/4 kg elegendő. Nedvdús takarmányok adagja 1-3 kg, de ehhez 1/4-1/2 kg pelyva, törek keverendő. A jollakottság érdekében szükség van takarmányszalma, elsősorban borsószalma etetésére is. Juhok etetésére etetőrácsot használjunk: ebből kényelmesen fogyasztják takarmányukat, s bundájukba se hullik a takarmányból.

Ajánlható adagok: üres anyáknak nyáron legelő, télen 1/2 kg széna, 1 kg répa, 1/4 kg pelyva vagy hüvelyes és gabonaszalma jóllakásig. Előrehaladottan vemhes vagy szoptató anyáknak: nyáron legelő, gyenge fű mellett zöldtakarmány kiegészítés, télen 1/2-1 kg pillangószéna, 1k g hüvelyesszalma és tavaszi gabonaszalma, 1-2 kg répa, 1/4 kg pelyva, 30-40 dkg abrak.

A kos takarmányai: télen 1/2-1 kg széna, 1-2 kg répa, 1/4-1/2 kg pelyva, 1/4-1/2 kg abrak. Nyáron a legelő és kiegészítésként zöldtakarmány vagy kevés nedvdús és szálastakarmány vagy abrak. Hágó kosoknak a legelő mellett nyáron is adjunk 1 kg abrakot, 1/2-1 kg szénát, télen az előbbi abrakadag mellett 1-1,5 kg szénát és 1-2 kg répát.

Az abrakfélékből a kukorica, korpa, árpa, zab mellett felhasználhatjuk a cirokmagot, búzaocsut, rozst, kölest, pohánkát, a fehérjedúsabb takarmányok közül pedig a borsó, bab, bükköny, szójabab, olajpogácsafélék, csillagfürt, stb. adható.

Mikor és hogyan ellessünk?

Az anyák minden évszakban ellethetők. Takarmányozási meggondolásból legelőnyösebb a téli bárányoztatás. Ez esetben az anyák a jó őszi legelőkön megerősödnek, a bárányok pedig 3-4 hónapos korukban már zsenge tavaszi legelőre juthatnak. Az anyák tejtermelése érdekében is előnyös ez a tavaszi legelő. A gazdaságosabb juhtartás érdekében kétévenként háromszor ellessünk. Ekkor a legjobb párosodási időpontok: január, szeptember és a következő év júniusa. Az eredményes pároztatás után az ellés átlagosan 150 nap múlva következik be.

Az üzekedés és a fogamzás eredményessége érdekében fontos a jó takarmányozásról és vitaminellátásról gondoskodni. 2-3 hetes jó takarmányozás után csökken a meddőség, növekszik a bárányozási százalék, az ikerellés.

Jól kiválasztott kossal egy párzás is eredményes lehet. A 12-24 órán belül ismétlődő utópároztatás biztosabb és nagyobb szaporaságot eredményez. A mesterséges termékenyítés is igen elterjedt a juhtenyésztésben.

Hogyan neveljük a bárányokat?

A báronyok megszületése után először a köldökzsinórt fertőtlenítsük jódos alkohollal.

Kéthetes korig legelőre ne engedjük, idősebb korban is csak fokozatosan. A bárányoknak legyen külön etetőhelyük, hogy hozzájussanak ahhoz a takarmányhoz, amit nekik akarunk adni. A bárányok gyors fejlődéséhez szükséges az anyák jó tejelése. Az anyák abrakadagjában legyen mindig fehérjedús olajpogácsa vagy borsó. A tejelésre jó hatású a nedvdús takarmány, ezt is adjunk.

A bárányok 2-3 hetes korban már szálalnak. Ekkor már rendszerint nem elegendő az anyák teje, mindenképpen szoktassuk rá őket a széna- és abrakevésre. A széna finomszálú, leveles legyen. Még lucernaszéna mellett is adjunk abrakot, amelynek fele zab, árpa, kukorica, másik fele hüvelyesmagvak, olajpogácsa legyen. 3 hónapos korig egy bárány 14-16 kg abrakot fogyaszt. Az ez időben bekövetkező választáskor a bárányok 16-18 kg-os élősúlyt is elérhetik. A fiatal bárányok gyengék, óvjuk őket a felfázástól, hidegtől, huzattól. Téli napos időben viszont 1/2-1 órára száraz talajú udvarba, szélvédett helyre eresszük ki őket. Bármilyen betegség jelentkezekik, hívjunk állatorvost. Az elválasztást fokozatosan kell végrehajtani: 6-8 hetes bárányokat először csak éjjelekre, később már a nap egyre nagyobb részére válasszuk külön az anyjuktól. Ugyanakkor az anyákat reggel fejjük ki.

Miként takarmányozzuk a növendékeket?

A tenyésztésre alkalmatlan kosbárányokat általában 5 hetes korukban herélhetjük ki. Az ürüket és a jerkéket a legeltetési idényben jó legelőre hajtsuk. Ha ez nem elegendő a kívánatos fejlődéshez, pótoljuk zöldtakarmánnyal, vagy adjunk hozzá 10-30 dkg abrakot. Téli időszakban 1/2-1 kg széna, ugyanennyi szilázs vagy répa, továbbá pillangószéna és szalmafélék adagolandók. Elégtelen növekedés esetén télen is adhatunk abrakkiegészítést. Nyalósó mindig legyen előttük. A kívánatos növekedésről a következő súlyok tájékoztatnak:

  • 3 hónapos korban 16-20 kg,
  • 6 hónapos korban 26-30 kg,
  • 1 éves korban 32-38 kg,
  • másfél éves korban 36-44 kg,
  • kétéves korban 40-50 kg legyen a juhok átlagos élősúlya.

A kosbárányokat az első válogatáskor, a heréléskor osztályozzuk. A második bonitálás kb. féléves korukban legyen. A kosbárányok 4 hónapos koruktól kezdve a jerkéktől már elkülönítve tartsuk. A kosokat bőségesen kell táplálni, ezért abrakadagjuk a választás utáni időben fokozatosan emelkedjék egészen  1 kg-ig. A szénaadag is ezzel arányosan változzék. A növendékkos féléves korában érje el a 40 kg-ot, éves korára pedig a 60 kg-ot. Nagyon fontos, hogy a kosok minden évszakban sokat mozogjanak, hogy szívós, ellenálló szervezetet alakíthassanak ki.

Mi a teendő a gyapjú minőségének javítása érdekében?

Jó minőségű és elegendő gyapjút, csak jó tartási és takarmányozási körülmények között nevelt juhoktól nyerhetünk. Minderre hatással van az állatok életkora, a vemhesség, vagy a szoptatás, a nyírás gyakorisága vagy a takarmányozás egyenletessége. Ne alkalmazzunk hírtelen takarmányváltoztatást, előzzük meg a betegségeket, a bundába ne keveredjék sok takarmány, pelyva, törek, stb. vagy legelőn a növények töskés magvai. Nagyon poros utakon történő rendszeres járás is sok földet juttat a bundába. az akol szellőzöttsége hatással van a gyapjú színére, az erősen beázott bunda is kellemetlen következményekkel jár, a koloncosodást kerüljük, ha van, vágjuk le.

Mikor, hogyan nyírjuk a juhokat?

A juhokat általában májusban nyírjuk. Természetesen ez függvénye a hőmérsékleti viszonyoknak: hideg időben a frissen nyírt juhok megfázhatnak, a vastag bundát viselő állatok pedig szenvednek a hőségtől. Az évi kétszeri gyapjúnyírás nem nagyon előnyös. Kétségtelen, hogy kétszeri nyírással több lesz a gyapjú, de a két nyírás, zsákolás, fuvarozás költsége és a rövidebb gyapjú miatt kapott kisebb ár csaknem azonos az egyszeri nyíráséval. Ha kétszer nyírunk, először áprilisban, másodszor szeptemberben, ill. november hónapban kerüljön rá sor.

A tél első felében, a januárig született bárányokat júniusban nyírjuk, a később születettek pedig csak  a következő év szokásos májusi nyírásakor veszítsék el első gyapjújukat. Egy augusztusban eszközölt nyírás nem előnyös és nem gazdaságos, ezért nyugodtan elhagyható.

Nyírás előtt vágjuk le a koloncokat. A juhok bundája legyen száraz. Nyírást csak hozzáértő emberre bízzuk, mert akkor nem kinlódik a juh, nem lesz sebes, sérült, a lenyírt gyapjú pedig egyenletesen kerül vágásra.

Ha a gyapjút eladjuk, a lenyírt bundát osztályozzuk, majd zsákoljuk. Az osztályozási követelményeket a gyárak megadják. Zsákolás vagy felhasználás előtt a bundákat tarlós felülettel kifelé göngyöljük, és szellős magtárban vagy padláson szárítjuk. Egyébként a nedves gyapjú bemelegszik, megsárgul, rugalmasságából veszít. A száradás jó időben 2-3 nap alatt lezajlik, esős időszakban 1-2 hét is szükséges.

Hogyan fejjünk?

Juhaink tejtermelése különböző. Egy bárány három hónap alatt 50-70 liter tejet szopik, az ezt követő 100 nap alatt további, mintegy 30 liter tej fejhető. A tejhozam növelése érdekében a jó tejelő anyák utódait hagyjuk tenyésztésben. Ezeket próbafejésekkel választhatjuk ki. A jó takarmányozás mellett igen lényeges a rendszeres és alapos fejés. A fejési idény kezdetén le kell nyírni a tőgyön levő gyapjúfürtöket, tiszta legyen az alom és a fejők keze.

Az általánosan elterjedt fejés, az ún. juhász fejés, gyötri az állatot, nagyon kívánatos az áttérés a ketreces fejésre. Ennek a háztáji juhoknál sincs akadálya. Ketrec helyett fejhetjük a juhokat a kecskéhez hasonlóan, csak a fejét tartó kalodában is. A fejést oldalról végezzük, a tőgyeket finoman húzzuk, és fejjük ki teljesen. A kifejt tejet szűrjük át.

Hogyan termeljünk jó juhhúst?

Igen kedvelt a tejes- vagy szopósbárányok húsa. Ezek élősúlya 8-12 kg. A 35-40 kg-os pecsenyebárányok átlagosan 6-9 hónapos korukban vághatók. A hizlalt ürük 50-55 kg-osak.

A tejesbárányoknak a tej mellett annyi abrakot és finom szénát adjunk, amennyit csak elfogyasztanak. Pecsenyebárányokat 4 hónapos korukig eredményesen hizlalhatunk napi 25 dkg abrakkal, 1/2 kg széna, 2 kg répa etetésével, majd 1/4-1/4 kg-mal nagyobb abrak-, illetve szénaadagokkal. Az ürüket fiatalabb korukban sem szabad fukaron takarmányozni, mert izomzatuk szegényes lesz. A tulajdonképpeni hizlalás, az őszi legelőkön jól tartott állatokkal csak 8-10 hétig tartson. Ez idő alatt 10-12-14 kg súlygyarapodás érhető el, 1/2-1 kg széna, 2-3 kg répa, szilázs, 1/2-1 kg abrak etetésével. A hizlalás alatt is nélkülözhetetlen a nyalósó és a friss ivóvíz.

Ha eladásra hizlalunk, a szállítás előtt 6-8 héttel nyírjuk meg a juhokat, mert különben a gyapjúért sokkal kisebb árat kapunk, ha a juhon adjuk el.

Következő részünkben a kecskék tartásával, nevelésével, szaporításával kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.

Kategória: Friss, Háztáji állattartás, Tudástár | A közvetlen link.

2 hozzászólás a(z) Háztáji (haszon)állattartás – 26. rész bejegyzéshez

  1. Tóth Annamária szerint:

    Érdeklődni szeretnék a juh tartási jógszabályról, hogyan lehet falun belüli általam lakott telken 4-6 db -ig juhot tartani? Előre is köszönöm. Üdvözlettel. Tóth Annamária

    • Szőrös Zoltán szerint:

      Mint gyakorló juhtartó… Falun elvileg minden további nélkül tartható ennyi juh, bejelenteni 10 (felnőtt) állatot kell csak, az alatti (plusz bárányaik) nem kell bejelenteni. Az állattartás körülményei legyenek megfelelőek (legyen menedék eső és a nap elől, víz, nyalósó, takarmány), és ne menjenek szanaszét kontrollálatlanul. ha esetleg valami spéci falu (Pest megye, Balaton környéke, stb.) érdemes a helyi jegyzőt, falugazdászt megkérdezni a helyi szabályokról.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.