Háztáji (haszon)állattartás – 26. rész

A juhok tartása és takarmányozása

Mai részünkben a juhok tartásával, nevelésével fogunk foglalkozni, valamint egy kis betekintést kapunk a juhok gyapjújának kezeléséről.

Melyek a legfontosabb juhfajtáink?

A fésűsmerinó hazánkban legjobban elterjedt, igen ellenálló, igénytelen, hármas hasznosítású juhunk. Az anyák élősúlya 35-50 kg, a kosok ennél néhány kg-mal nehezebbek. Átlagos nyírósúly 4-6 kg, a gyapjú jó minőségű, fürthosszúsága 6-8 cm. A tejtermelése is megfelelő, mivel leválasztás uán 4-5 hónappal, még közepes legelőn is, mintegy 2 dl tejet ad. Húsa izletes, nem nagyon faggyús, így a nagyobb testű, gyorsabban fejlődő juhokból néhol a magyar húsmerinó tipús kialakítására is gondolni lehet.

A cigája igényteleneb és edzettebb a merinónál. Több tejet ad, gyapja viszont rosszabb minőségű, ez azonban a háziipari felhasználhatósága miatt igen kedvelt. Tenyésztése évtizedek óta hanyatlik.

A racka sajátos magyar fajta. Hihetetlen igénytelen és edzett, gyapja durva és évente alig 2 kg. Legnagyobb értéke a bunda, melyből subát készítenek.

Hogyan takarmányozzuk az anyákat és a kosokat?

Tavasztól késő őszig a juhokat a legelőnek kell eltartania. Ez egyben a legtermészetszerűbb táplálkozásuk.

A legeltetést rendszerint a harmat felszáradása után azonnal kell kezdeni, hogy a nappali meleg előtt a juhok már jóllakjanak. A delelés árnyas helyen történjen, és ha lehet, alkonyati időben ismét legeltessünk. A távoli legelőre való járkálást mellőzzük. Ha juhaink nem járnak ki a nyájjal vagy a disznókondával, a kertek aljára, a gyümölcsösökbe eresszük. Itt a juhok semmi kárt nem tesznek, sőt, hasznosítják az árnyékos helyek kaszára nem növő füvét is.

Télen szénát, nedvdús takarmányokat, pelyvát, szalmaféléket, s ha szükséges, abrakot adjunk. A juh minden szénafélét kedvel. Anyánként naponta 1/4 kg elegendő. Nedvdús takarmányok adagja 1-3 kg, de ehhez 1/4-1/2 kg pelyva, törek keverendő. A jollakottság érdekében szükség van takarmányszalma, elsősorban borsószalma etetésére is. Juhok etetésére etetőrácsot használjunk: ebből kényelmesen fogyasztják takarmányukat, s bundájukba se hullik a takarmányból.

Ajánlható adagok: üres anyáknak nyáron legelő, télen 1/2 kg széna, 1 kg répa, 1/4 kg pelyva vagy hüvelyes és gabonaszalma jóllakásig. Előrehaladottan vemhes vagy szoptató anyáknak: nyáron legelő, gyenge fű mellett zöldtakarmány kiegészítés, télen 1/2-1 kg pillangószéna, 1k g hüvelyesszalma és tavaszi gabonaszalma, 1-2 kg répa, 1/4 kg pelyva, 30-40 dkg abrak.

A kos takarmányai: télen 1/2-1 kg széna, 1-2 kg répa, 1/4-1/2 kg pelyva, 1/4-1/2 kg abrak. Nyáron a legelő és kiegészítésként zöldtakarmány vagy kevés nedvdús és szálastakarmány vagy abrak. Hágó kosoknak a legelő mellett nyáron is adjunk 1 kg abrakot, 1/2-1 kg szénát, télen az előbbi abrakadag mellett 1-1,5 kg szénát és 1-2 kg répát.

Az abrakfélékből a kukorica, korpa, árpa, zab mellett felhasználhatjuk a cirokmagot, búzaocsut, rozst, kölest, pohánkát, a fehérjedúsabb takarmányok közül pedig a borsó, bab, bükköny, szójabab, olajpogácsafélék, csillagfürt, stb. adható.

Mikor és hogyan ellessünk?

Az anyák minden évszakban ellethetők. Takarmányozási meggondolásból legelőnyösebb a téli bárányoztatás. Ez esetben az anyák a jó őszi legelőkön megerősödnek, a bárányok pedig 3-4 hónapos korukban már zsenge tavaszi legelőre juthatnak. Az anyák tejtermelése érdekében is előnyös ez a tavaszi legelő. A gazdaságosabb juhtartás érdekében kétévenként háromszor ellessünk. Ekkor a legjobb párosodási időpontok: január, szeptember és a következő év júniusa. Az eredményes pároztatás után az ellés átlagosan 150 nap múlva következik be.

Az üzekedés és a fogamzás eredményessége érdekében fontos a jó takarmányozásról és vitaminellátásról gondoskodni. 2-3 hetes jó takarmányozás után csökken a meddőség, növekszik a bárányozási százalék, az ikerellés.

Jól kiválasztott kossal egy párzás is eredményes lehet. A 12-24 órán belül ismétlődő utópároztatás biztosabb és nagyobb szaporaságot eredményez. A mesterséges termékenyítés is igen elterjedt a juhtenyésztésben.

Hogyan neveljük a bárányokat?

A báronyok megszületése után először a köldökzsinórt fertőtlenítsük jódos alkohollal.

Kéthetes korig legelőre ne engedjük, idősebb korban is csak fokozatosan. A bárányoknak legyen külön etetőhelyük, hogy hozzájussanak ahhoz a takarmányhoz, amit nekik akarunk adni. A bárányok gyors fejlődéséhez szükséges az anyák jó tejelése. Az anyák abrakadagjában legyen mindig fehérjedús olajpogácsa vagy borsó. A tejelésre jó hatású a nedvdús takarmány, ezt is adjunk.

A bárányok 2-3 hetes korban már szálalnak. Ekkor már rendszerint nem elegendő az anyák teje, mindenképpen szoktassuk rá őket a széna- és abrakevésre. A széna finomszálú, leveles legyen. Még lucernaszéna mellett is adjunk abrakot, amelynek fele zab, árpa, kukorica, másik fele hüvelyesmagvak, olajpogácsa legyen. 3 hónapos korig egy bárány 14-16 kg abrakot fogyaszt. Az ez időben bekövetkező választáskor a bárányok 16-18 kg-os élősúlyt is elérhetik. A fiatal bárányok gyengék, óvjuk őket a felfázástól, hidegtől, huzattól. Téli napos időben viszont 1/2-1 órára száraz talajú udvarba, szélvédett helyre eresszük ki őket. Bármilyen betegség jelentkezekik, hívjunk állatorvost. Az elválasztást fokozatosan kell végrehajtani: 6-8 hetes bárányokat először csak éjjelekre, később már a nap egyre nagyobb részére válasszuk külön az anyjuktól. Ugyanakkor az anyákat reggel fejjük ki.

Miként takarmányozzuk a növendékeket?

A tenyésztésre alkalmatlan kosbárányokat általában 5 hetes korukban herélhetjük ki. Az ürüket és a jerkéket a legeltetési idényben jó legelőre hajtsuk. Ha ez nem elegendő a kívánatos fejlődéshez, pótoljuk zöldtakarmánnyal, vagy adjunk hozzá 10-30 dkg abrakot. Téli időszakban 1/2-1 kg széna, ugyanennyi szilázs vagy répa, továbbá pillangószéna és szalmafélék adagolandók. Elégtelen növekedés esetén télen is adhatunk abrakkiegészítést. Nyalósó mindig legyen előttük. A kívánatos növekedésről a következő súlyok tájékoztatnak:

  • 3 hónapos korban 16-20 kg,
  • 6 hónapos korban 26-30 kg,
  • 1 éves korban 32-38 kg,
  • másfél éves korban 36-44 kg,
  • kétéves korban 40-50 kg legyen a juhok átlagos élősúlya.

A kosbárányokat az első válogatáskor, a heréléskor osztályozzuk. A második bonitálás kb. féléves korukban legyen. A kosbárányok 4 hónapos koruktól kezdve a jerkéktől már elkülönítve tartsuk. A kosokat bőségesen kell táplálni, ezért abrakadagjuk a választás utáni időben fokozatosan emelkedjék egészen  1 kg-ig. A szénaadag is ezzel arányosan változzék. A növendékkos féléves korában érje el a 40 kg-ot, éves korára pedig a 60 kg-ot. Nagyon fontos, hogy a kosok minden évszakban sokat mozogjanak, hogy szívós, ellenálló szervezetet alakíthassanak ki.

Mi a teendő a gyapjú minőségének javítása érdekében?

Jó minőségű és elegendő gyapjút, csak jó tartási és takarmányozási körülmények között nevelt juhoktól nyerhetünk. Minderre hatással van az állatok életkora, a vemhesség, vagy a szoptatás, a nyírás gyakorisága vagy a takarmányozás egyenletessége. Ne alkalmazzunk hírtelen takarmányváltoztatást, előzzük meg a betegségeket, a bundába ne keveredjék sok takarmány, pelyva, törek, stb. vagy legelőn a növények töskés magvai. Nagyon poros utakon történő rendszeres járás is sok földet juttat a bundába. az akol szellőzöttsége hatással van a gyapjú színére, az erősen beázott bunda is kellemetlen következményekkel jár, a koloncosodást kerüljük, ha van, vágjuk le.

Mikor, hogyan nyírjuk a juhokat?

A juhokat általában májusban nyírjuk. Természetesen ez függvénye a hőmérsékleti viszonyoknak: hideg időben a frissen nyírt juhok megfázhatnak, a vastag bundát viselő állatok pedig szenvednek a hőségtől. Az évi kétszeri gyapjúnyírás nem nagyon előnyös. Kétségtelen, hogy kétszeri nyírással több lesz a gyapjú, de a két nyírás, zsákolás, fuvarozás költsége és a rövidebb gyapjú miatt kapott kisebb ár csaknem azonos az egyszeri nyíráséval. Ha kétszer nyírunk, először áprilisban, másodszor szeptemberben, ill. november hónapban kerüljön rá sor.

A tél első felében, a januárig született bárányokat júniusban nyírjuk, a később születettek pedig csak  a következő év szokásos májusi nyírásakor veszítsék el első gyapjújukat. Egy augusztusban eszközölt nyírás nem előnyös és nem gazdaságos, ezért nyugodtan elhagyható.

Nyírás előtt vágjuk le a koloncokat. A juhok bundája legyen száraz. Nyírást csak hozzáértő emberre bízzuk, mert akkor nem kinlódik a juh, nem lesz sebes, sérült, a lenyírt gyapjú pedig egyenletesen kerül vágásra.

Ha a gyapjút eladjuk, a lenyírt bundát osztályozzuk, majd zsákoljuk. Az osztályozási követelményeket a gyárak megadják. Zsákolás vagy felhasználás előtt a bundákat tarlós felülettel kifelé göngyöljük, és szellős magtárban vagy padláson szárítjuk. Egyébként a nedves gyapjú bemelegszik, megsárgul, rugalmasságából veszít. A száradás jó időben 2-3 nap alatt lezajlik, esős időszakban 1-2 hét is szükséges.

Hogyan fejjünk?

Juhaink tejtermelése különböző. Egy bárány három hónap alatt 50-70 liter tejet szopik, az ezt követő 100 nap alatt további, mintegy 30 liter tej fejhető. A tejhozam növelése érdekében a jó tejelő anyák utódait hagyjuk tenyésztésben. Ezeket próbafejésekkel választhatjuk ki. A jó takarmányozás mellett igen lényeges a rendszeres és alapos fejés. A fejési idény kezdetén le kell nyírni a tőgyön levő gyapjúfürtöket, tiszta legyen az alom és a fejők keze.

Az általánosan elterjedt fejés, az ún. juhász fejés, gyötri az állatot, nagyon kívánatos az áttérés a ketreces fejésre. Ennek a háztáji juhoknál sincs akadálya. Ketrec helyett fejhetjük a juhokat a kecskéhez hasonlóan, csak a fejét tartó kalodában is. A fejést oldalról végezzük, a tőgyeket finoman húzzuk, és fejjük ki teljesen. A kifejt tejet szűrjük át.

Hogyan termeljünk jó juhhúst?

Igen kedvelt a tejes- vagy szopósbárányok húsa. Ezek élősúlya 8-12 kg. A 35-40 kg-os pecsenyebárányok átlagosan 6-9 hónapos korukban vághatók. A hizlalt ürük 50-55 kg-osak.

A tejesbárányoknak a tej mellett annyi abrakot és finom szénát adjunk, amennyit csak elfogyasztanak. Pecsenyebárányokat 4 hónapos korukig eredményesen hizlalhatunk napi 25 dkg abrakkal, 1/2 kg széna, 2 kg répa etetésével, majd 1/4-1/4 kg-mal nagyobb abrak-, illetve szénaadagokkal. Az ürüket fiatalabb korukban sem szabad fukaron takarmányozni, mert izomzatuk szegényes lesz. A tulajdonképpeni hizlalás, az őszi legelőkön jól tartott állatokkal csak 8-10 hétig tartson. Ez idő alatt 10-12-14 kg súlygyarapodás érhető el, 1/2-1 kg széna, 2-3 kg répa, szilázs, 1/2-1 kg abrak etetésével. A hizlalás alatt is nélkülözhetetlen a nyalósó és a friss ivóvíz.

Ha eladásra hizlalunk, a szállítás előtt 6-8 héttel nyírjuk meg a juhokat, mert különben a gyapjúért sokkal kisebb árat kapunk, ha a juhon adjuk el.

Következő részünkben a kecskék tartásával, nevelésével, szaporításával kapcsolatos tudnivalókról lesz szó.

Kategória: Friss, Háztáji állattartás, Tudástár | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?